Miért elkényeztetés az eseménydús gyerekkor?
Párom lánya 2 hetet van nálunk, kettőt az anyjánál. 7 éves kislány.
Ha itt van, szoktunk programokat szervezni, olyan dolgokat kitalálni, ami neki is tetszik, amit ő is élvez.
Pl. múlthéten volt két kimozdulós program, egyszer voltunk moziban, a Barbie filmet néztük, előtte játékboltban, mert ha már Barbie, választhatott magának egy új babát. A másik programunk pedig miattam volt, mert mennem kellett körmözni, ő pedig jött velem. Mondtam, ha jól viselkedik, utána elmegyünk sütizni és óriáskerekezni. Végül annyira tetszett neki ott minden, hogy az ő körmei, lábujjai is ki lettek festve (sima lakkal, mielőtt betámadnátok, hogy műkörmöket rakatok a gyerekre).
Ezeket leszámítva itthon voltunk, itt foglaltuk el magunkat. Vagy átjöttek barátnőmék a gyerekeikkel és medencéztünk, csináltunk gyümölcssalátát, koktélokat, rendeltünk pizzát. Vagy ketten voltunk, segített nekem gardróbot válogatni, sminkeket szortírozni, közben kérdezgette, mi mire való, ki is próbált pár dolgot. Vagy nekiálltunk tortát sütni, mert látott valami videót és mindenképpen szerette volna megkóstolni, ami benne volt. Szóval elfoglalja magát itthon is, igaz, hogy szeret velem, velünk lenni, ritkán megy be napközben a szobájába, de minket nem zavar. Ha éppen valami dolgom van, akkor is igyekszem bevonni, ha érdeklődik. De játszani is rengeteget szoktunk, vagy tényleg lusta nap van, és rendelünk, filmezünk, így telik a nap.
Szóval vannak aktívabb programok/időszakok, de itthon is simán jól tudja magát érezni.
Az anyja szerint itt csak elkényeztetve van, nagyot fog majd nézni, ha rájön, hogy a való élet az nem az, amit mi élünk, amit én mutatok neki. Most ez szerintem azért van, mert elég utolsó pillanatban kitaláltuk, hogy 3 napot Disneylandben töltünk vele az ősszel. Minek, fel sem fogja még, hogy ez mivel jár, hogy másoknak erre lehetőségük sincs, neki ez természetes dolog, meg egyáltalán minek. Mindig ez, hogy "minek?!". Azért, mert hatalmas élmény, főleg még gyerekként. De ha kap valamit, akkor is, hogy minek kellett...
Meg, hogy neki már elege van abból, hogy itt két hétig "el van rontva" a gyerek, aztán ő nem bír vele, nem tud tőle semmit csinálni. Persze, mert ő parancsolgat csak a gyereknek, nem figyel rá, nem érzi a szükségleteit. Pl. nálunk megvan az esti rutin, fürdés-vacsora-mese-alvás. Náluk ez nincs, akkor küldi aludni a gyereket, amikor még nem álmos, és ha hallja, hogy valamit csinál bent a szobában még, csak ordít rá, hogy "CSEND MÁR". Ő nem viszi sehová, mert nem szeret eljárkálni otthonról, szerinte minden felesleges, ő két sütemény árából süt egy tepsivel otthon, ő nem fizet egy múzeumért, amire a gyerek két nap múlva nem emlékszik stb.
Én meg úgy vagyok vele, hogy legyen egy eseménydús gyerekkora, tapasztaljon minél többet.
válasza: válasza:Pozitívum: Nem gyűlölöd a gyereket, mint sok más "mostoha", sőt, foglalkozol vele, noha ez főleg és elsősorban az apa dolga lenne. (akiről egy árva szót sem hallottunk amúgy). Tényleg töltesz vele minőségi időt a leírásod alapján, a kedvét keresed. Oké, ez tényleg dicséretes, de látom, nem érted még mindig, hol a gond. Akkor elmagyarázom.
Negatívumok:
1.(és ez a legfontosabb) savazod az anyját, hogy ezt a gyerek előtt is teszed-e nyíltan vagy burkoltan, azt nem tudjuk, de a gyerek az antennáival hidd el, leveszi, és neki tök xar, mert nyilván téged is kedvel, de az anyukája meg az anyukája, feszültséget fog okozni benne az az elvárásod, hogy utálja, mert nem kimondva ezt várod el.
2.még mindig az anyával kapcsolatban: belekényszeríted a rossz zsaru szerepbe. Anyánál le kell feküdni időben, az anya fáradt, mert felelősségteljes munkát végez, ami fizikailag, lelkileg, szellemileg is kimeríti, nem tud versenyezni a mindennapos full élmény programokkal, hol Disneyland, hol Marbella, közte egy kis privát medencézés, mert a plebsszel nem vegyültök strandon, játszótéren. Az egész leírásodból az süt, hogy nem dolgozol, pedig valahol írtad, hogy de. Nem tudom elképzelni, hogy mit, de a nyakamat teszem rá, hogy a pénzes pasid pénzéből éltek, te pedig vagy be vagy jelentve bélyegnyaló pozícióba a cégéhez havi kétmilliós fizetésért, vagy heti kétszer jógát oktatsz unatkozó háziasszonyoknak, esetleg insta modell vagy hasonló vagy. De 100%, hogy fogalmad sincs, milyen munkát végez egy orvos. (én nem orvos vagyok, de az anyósom az, és tudod nem feldobva megy haza, mikor egy sima hátfájásról kiderül, hogy egy fel nem ismert daganat gerincáttétje, vagy amikor a kis nyugdíjas betege megkérdezni, melyik a legfontosabb gyógyszer, mert nem tudja az összeset kiváltani.) Szóval bele sem gondolsz, min megy keresztül a gyerek anyja nap mint nap három műszakban, míg te goffrikat díszítgetsz, de savazzuk veled az anyát, mert a nála töltött két hétben nincs a gyerek minden kívánsága lesve, meg nincs 0/24-ben szórakoztatva.
3. Felsőbbséges és lenéző vagy a többi emberrel és gyerekkel, ezt közvetíted a kislány felé is, aki lehet, hogy alapból egy jóérzésű kislány, de ha így folytatod, egy kényeskedő, pipiskedő, antiszociális kis nyafka lesz.
Ha tényleg jót akarsz a gyereknek, akkor egyszer üljetek le hármasban: apa, anya, te, egyeztessétek a nevelési elveiteket, próbálj együttműködni, figyelembe venni az anya kérdéseit, és akkor normális formában te (vagy inkább a gyerek apja) is előadhatjátok, hogy mit szeretnétek, hogy ő változtasson.
Na, pont ez a gond a legtöbb anyukával. Ezért is fogadtam meg, hogy soha nem fogom keresni, még kisbabával sem más anyukáknak a társaságát. Mert az ítélkezés az megy rögtön.
"savazod az anyját, hogy ezt a gyerek előtt is teszed-e nyíltan vagy burkoltan, azt nem tudjuk, de a gyerek az antennáival hidd el, leveszi"
Nem savazom, ezek tények, amiket leírtam. A gyerek előtt ezekről a férjemmel nem beszélünk, nem egy 7 éves fülének való dolgok. De ő is érezhetően felém, felénk húz inkább (Pl. iskolában anyák napi műsor, ugye én is megyek majd, mondhatja nekem a verset? Vagy rajta vagyunk a babatémán a férjemmel, erről vele is beszélgettünk, a saját nyelvén persze. Megkérdezte, hogy majd ha itt lesz a bébi, akkor majd ő is lakhat itt állandóan, hogy ne kelljen máshol aludnia?).
Mi ezeket igyekszünk jól lereagálni, nem az anyja ellen tenni, beszélni, de nehéz ezt csinálni úgy, hogy ő engem, minket fűnek-fának szid, otthon faggatja a gyereket arról, itt mik történnek, miket csinálunk.
"Anyánál le kell feküdni időben, az anya fáradt, mert felelősségteljes munkát végez, ami fizikailag, lelkileg, szellemileg is kimeríti"
Nálunk is vannak szabályok, sosem volt a gyerek a főnök. De igyekszünk úgy alakítani mindent, hogy az neki is jó legyen. Tehát időben kell lefeküdni itthon is, de előtte van mese, hátsimogatás. Lehet mondani bármire, hogy nem szereti, nem ízlik, de előtte meg kell kóstolnia.
Az, hogy felelősségteljes munkát végez, nem tudom, miért jelent kibúvót az alól, hogy a gyerekkel alig foglalkozik... Úgy, hogy a férjem nem hétvégi apuka, aki egy hónapban elhozza fél napra a gyereket, és minden más az anyjára van hagyva. 2 hetet kéne érdemben a gyerekével foglalkoznia egy hónapban, nem nagyon megy.
"Nem tudom elképzelni, hogy mit, de a nyakamat teszem rá, hogy a pénzes pasid pénzéből éltek, te pedig vagy be vagy jelentve bélyegnyaló pozícióba a cégéhez havi kétmilliós fizetésért, vagy heti kétszer jógát oktatsz unatkozó háziasszonyoknak, esetleg insta modell vagy hasonló vagy."
Az a "pénzes pasi" a férjem. Házasok vagyunk, így nincs olyan, hogy te pénzed-én pénzem. De őszintén, árad a mondataidból az, hogy szerinted anyuka itt a hős, mert orvos, és ezért elnézhető neki, hogy a gyerekkel alig foglalkozik érdemben valamit, én pedig biztosan vagyok a felszínes liba, aki szépségszalonban és kávézókban tölti az idejét, költve a "pasija" pénzét. Így feleslegesnek érzem magyarázni, hogy nekem is rendes munkám van, én is teszek bőven a közös kasszához, közös élethez és nem a töredezett hajszálaimat számolgatom naphosszat!
Anyukával volt már beszélgetve többször, akár úgy, hogy csak a párom és ő beszéltek, akár hármasban, akár úgy, hogy a férjem a volt anyósával beszélt erről, hátha ő tud hatni rá. Hogy nem jó az, ahogy a gyerekkel viselkedik, hozzááll, amit közvetít felé. Volt, hogy mondta, figyel jobban majd, hajlott arra, hogy valami kompromisszumra jussunk, máskor közölte, hogy ő rengeteget dolgozik, kiég az agya, mire kiszáll a kocsiból a ház előtt és neki utána nyugalom kell, nem az, hogy várja még egy műszak és programokat szervezzen, agyament meséket nézzen, üljön a földön babázva.
válasza:Én voltam, aki többek között a krumpipucolást is említette: ez azért fontos, mert ha a gyerek segít a háztartásban, akkor máris több idő és energia van másra. Orvosként elég ritka, hogy csak 40 órát dolgozik valaki hetente, és ha mondjuk nem háziorvos, hanem kórházban dolgozik, akkor elég összevissza napirendje van. Az rengeteget kivesz az emberből.
Tapasztalatból mondom, bár nem orvos vagyok, hanem vendéglátásban dolgozom, szóval közel nincs annyi felelősségem, de egyszerűen vannak napok, amikor tényleg semmihez nincs energiám, nem fizikálisan, hanem lelkileg. Olyankor ne szóljon hozzám senki.
Ha lenne gyerekem, segítségem meg nem, akkor fogalmam sincs, hogy oldanám meg a gyereknevelést, suliidőben sem, nemhogy szünetben, amikor a gyerek otthon van.
És mielőtt azzal jössz, hogy akkor miért vállalt gyereket: nem így tervezte. A gyereknek van apja, úgy számított, hogy együtt nevelik a gyereket, csak ugye ő most a te férjed, amivel megint nincs bajom, hát ezt dobta az élet. De gondolj bele, ha te nem lennél, akkor a férjed tudna-e ennyi élményt biztosítani a gyereknek? Mert ez a lány nem a te felelősséged, hanem az övé. (De nem baj, ha te is neveled a gyereket, sőt, szóval nem téged fikázlak, hanem kérlek, hogy gondolj bele: az anyánál teljesen más körülmények uralkodnak, teljesen érthető, hogy másképp oldja meg a feladatokat egyedül, mint ti ketten összefogva.)
válasza:Szegény anyuka orvosként dolgozik,kapja a szar fizetését,egy merő stressz az élete,és ez mellett megkapja,hogy nem foglalkozik a gyerekkel eleget.jon a jó tündér,aki elviszi ide oda,ilyen programra olyan programra .
Szegény gyerek hozzatok húz,persze,mert tetszik neki az,hogy mindent megkap míg anyuka kidolgozza a békét mégsem tud annyit nyújtani neki mint ti
Ezt pedig ti ki is használjátok jó erősen.
Én az anyukát is meghallgatná amúgy,könnyű őt itt savazni
válasza: válasza:Senki nem veszi észre, hogy ez a kis szokásos kamukirálylány?
Csak most nem gazdag egyetemista, aki bekapta a legyet, hanem "mostohaanyuka"?
Egy az egyben ugyanaz a stílus. ;)
válasza:Igen, minden vágyam kora reggel a gofrisütő mellett állni, vagy a kedvenc sorozataim helyett Jégvarázs-maratont tartani, esetleg nyugis napozás helyett a vízben játszani vele.
Kicsit tényleg az az érzésem, hogy kínotokban azt sem tudjátok, mibe kéne belekötni még.:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!