Mennyire korlátozod a nagyszülői elkényeztetést?

Azt biztos nem tolerálnám, hogy folyton játékokat vegyenek neki, szerintem ennek nincs értelme, 3 évesen meg úgy néz majd ki a szobája, mint egy játékbolt, visszaszorul a kreatív fejlődése a túl sok lehetőség miatt.

Édesség... hát, őszintén, én nem tudom, egy 1,5 éves gyereknek mi okból ad bárki nasit, akár az szülei, akár a nagyszülei...

Arany középút.

Ha csak ott kap édességet, nem hal bele, de ha ott vagyok, akkor a sokadik nasin szoktam morogni illetve a normál étel helyetti tömést nem engedem.

Játék: "jaj, de szépet kaptál, de ezt nem tudjuk hazavinni, majd itt játszol vele" - ez elég hatásos ahhoz, hogy mérsékeljék és igyekezzenek olyat és annyit venni, amit el is viszünk. Remélem, mire nagyobb lesz vesznek minden szart.

Ez milyen gyakran van? Nem mindegy, hogy minden második nap, vagy havonta 1x. Ha a nagymama rendszeres része a gyerek életének, hozza, viszi, gyakran vigyáz rá, akkor etesse normálisan és vegyen részt a nevelésben. Ha ilyen havi 2x felkerekedünk és lemegyünk vidékre hozzá, akkor meg adjon neki csokit, úgysincs rá alkalma sokszor.

Én am nagyon mérges vagyok a cukros szarokra, azokkal lehetne triggerelni, mert már majdnem minden ismerősöm IR-es, pedig senki sem élt kirívóan egészségtelen életet, de azért nullára tiltani sem lehet.

Mi csak látogatóba megyünk, tehát nem hagyjuk ott.

Így látom, ha nasival tömné. Egyet adhat neki, több nincs. Kap is, de a mértékletesség is megmarad. Inkább készítsen gyümölcstálat neki.

Játékot, kaphat, de ha tényleg felesleges kacat vagy már van neki, akkor megmondjuk, hogy itt kell hagynia, hogy máskor is tudjon vele játszani. Direkt mindig "elfelejtünk" vinni otthonról játékot, így hitelesebb, hogy azért hagyjuk itt, mert különben nem lesz mivel játszania, ha jövünk. Na meg látja a nagyszülő is, hogy mennyi minden gyűlik össze.

Hát én ha gyereket fogok nevelni, akkor bele lesz számolva a nagyszülő is.

Ha gondolkozok azon, hogy mennyi nasit engedjek otthon a gyereknek, akkor abból fogok kiindulni, hogy a nagyszülőknél biztos kap, ha játékot vennék neki, bele fogom számolni h a nagyiéktól tuti megint kap majd valamit.

Anyám már akkor azon gondolkozott milyen édességekkel fogja tömni a gyerekemet, amikor még újszülött volt. Már a hozzátáplálásba is próbált beleszólni. Miért nem adok neki 4 hetesen almát, ilyenkor engem már ezzel meg azzal etetett...

Ha akkor az elején nem állok ki magamért és a babámért, szerintem már a hatása alá vont volna.

SENKINEK sem hagyom, hogy a kéréseimet, nevelési elveimet a sárba tapossa, és -főleg a gyerek előtt- a tekintélyemet aláássa.

Hozhat édességet az unokájának, de én mondom meg mikor és mennyit ehet, hozhat játékot de előtte beszélje meg velem. Ezeket a dolgokat már az elején, csírájában elfojtva a későbbi bajokat, tisztáztuk. Nincs probléma köztünk anyámmal, anyósom pedig van olyan intelligens, hogy magától is tudja, nem kellett elmagyarázni. Nagyon szeretik a kisunokájukat, de tudják, hogy be kell tartani a határokat.

Nálunk ilyen probléma. Az anyóm borzasztó... Szinte semmit nem ad a gyereknek. Olyan, mint a gyerekek nagyon irigy természetű. Ha kér a gyerek valami édességet esetleg mimdig letagadja,hogy van. Ha valami megtetszik neki mondjuk egy parfüm az olcsóbb avonosra gondolok nem adja még a kezebe se eldugja rögtön. Négyen vannak unokák abból egy a miénk egy nyolc éves lány. A négyből eggyel kivételezik csak. Mindent megvesz neki. Én azt sem tudom az én gyerekem mikor kapott tőle utoljára valamit. Legyen az szülinap vagy karácsony. Soha semmit.

Az én oldalamról a nagyszülől normálisabbak. Ott azért majdnem mindent megkap. Náluk van szülinap és karácsony is. Nem kényeztetik el de megkap mindent amire tényleg szükség van. Mondjuk őket jobban is szereti. Megértem miert.