Miért elkényeztetés az eseménydús gyerekkor?
Párom lánya 2 hetet van nálunk, kettőt az anyjánál. 7 éves kislány.
Ha itt van, szoktunk programokat szervezni, olyan dolgokat kitalálni, ami neki is tetszik, amit ő is élvez.
Pl. múlthéten volt két kimozdulós program, egyszer voltunk moziban, a Barbie filmet néztük, előtte játékboltban, mert ha már Barbie, választhatott magának egy új babát. A másik programunk pedig miattam volt, mert mennem kellett körmözni, ő pedig jött velem. Mondtam, ha jól viselkedik, utána elmegyünk sütizni és óriáskerekezni. Végül annyira tetszett neki ott minden, hogy az ő körmei, lábujjai is ki lettek festve (sima lakkal, mielőtt betámadnátok, hogy műkörmöket rakatok a gyerekre).
Ezeket leszámítva itthon voltunk, itt foglaltuk el magunkat. Vagy átjöttek barátnőmék a gyerekeikkel és medencéztünk, csináltunk gyümölcssalátát, koktélokat, rendeltünk pizzát. Vagy ketten voltunk, segített nekem gardróbot válogatni, sminkeket szortírozni, közben kérdezgette, mi mire való, ki is próbált pár dolgot. Vagy nekiálltunk tortát sütni, mert látott valami videót és mindenképpen szerette volna megkóstolni, ami benne volt. Szóval elfoglalja magát itthon is, igaz, hogy szeret velem, velünk lenni, ritkán megy be napközben a szobájába, de minket nem zavar. Ha éppen valami dolgom van, akkor is igyekszem bevonni, ha érdeklődik. De játszani is rengeteget szoktunk, vagy tényleg lusta nap van, és rendelünk, filmezünk, így telik a nap.
Szóval vannak aktívabb programok/időszakok, de itthon is simán jól tudja magát érezni.
Az anyja szerint itt csak elkényeztetve van, nagyot fog majd nézni, ha rájön, hogy a való élet az nem az, amit mi élünk, amit én mutatok neki. Most ez szerintem azért van, mert elég utolsó pillanatban kitaláltuk, hogy 3 napot Disneylandben töltünk vele az ősszel. Minek, fel sem fogja még, hogy ez mivel jár, hogy másoknak erre lehetőségük sincs, neki ez természetes dolog, meg egyáltalán minek. Mindig ez, hogy "minek?!". Azért, mert hatalmas élmény, főleg még gyerekként. De ha kap valamit, akkor is, hogy minek kellett...
Meg, hogy neki már elege van abból, hogy itt két hétig "el van rontva" a gyerek, aztán ő nem bír vele, nem tud tőle semmit csinálni. Persze, mert ő parancsolgat csak a gyereknek, nem figyel rá, nem érzi a szükségleteit. Pl. nálunk megvan az esti rutin, fürdés-vacsora-mese-alvás. Náluk ez nincs, akkor küldi aludni a gyereket, amikor még nem álmos, és ha hallja, hogy valamit csinál bent a szobában még, csak ordít rá, hogy "CSEND MÁR". Ő nem viszi sehová, mert nem szeret eljárkálni otthonról, szerinte minden felesleges, ő két sütemény árából süt egy tepsivel otthon, ő nem fizet egy múzeumért, amire a gyerek két nap múlva nem emlékszik stb.
Én meg úgy vagyok vele, hogy legyen egy eseménydús gyerekkora, tapasztaljon minél többet.
Itt még mindig azt érzem hogy arra vársz hogy anyukát szapuljuk, miközben félinfókat írtál le. Majd burkoltan közlöd hogy anyukának is lenne erre keret, mert orvos. De azt például nem írod le hogy neki van e párja. Nem mintha mindegy hogy ti 2 keresetből teszitek ezt, ti ketten vagytok a gyerek kürüli feladatokra, ő viszont nem (tudom. most jön majd az hogy neki is van párja. Milyen fordulat)
Ha orvos gondolom nem 8-16ig dolgozik.
Van ott éjszakázás ügyelet stb is.
Ezért írták már hogy így nagyon nem teljes a kép.
Tudom hogy azt akarod hallani hogy te milyen jól csinálod, ő meg nagyon rossz ember, de gondolom van oka annak annak hogy ezeket mondta neked 🤔
Egyéb én sem örülnék ha az elsős - másodikosom Disneylandbe menne iskola időszakban. Pont elég bepótolni azt az anyagot amit betegség esetén kell
3 napot a szülő bármikor igazolhat. Ő egy pénteki napot fog hiányozni csak, de be lesz pótolva minden (ahogyan eddig is).
Igazából nem értem, hogy milyen információk kellenének.
Szerintem, ha egyedülálló gyári munkás a szülő, akkor is jó lenne, ha csinálna programokat a saját gyerekével... Úgy gondolom, ha az ember gyereket vállal, azt nem 1-2 évre teszi, amíg pici és cuki.
#26.
Ennyi a lényege azt hiszem.
A hölgy abszolút nem érzi át hogy mi a különbség hogy egyedül nevel egy gyereket vagy ketten vannak erre a feladatra.
Azt sem hogy anyagilag ez mit jelent.
Azt meg pláne nem hogy mennyire nehéz két hét habzsi dőzsi után letenni valami olyat az asztalra hogy azt a gyerek ugyan úgy élvezze, mint az apás heteken.
Egyébként én is úgy gondolom hogy t9k jó ha van program, de nem hiszem hogy a gyerek javára válik ha mindig van valami.
Azt nehéz már túllicitálni.
És egy gyerek nagyon megtudja szokni a jót (hogy mindig a kedvében jártok, mindig van valami mrglepi)
Igazán nem értem a válaszolók jó részét!
Ha az anya nem akar vagy nem tud a gyereknek megadni dolgokat, akkor az apa + felesége se adjon semmit, inkább nélkülözzön a gyerek, nehogy jobb legyen neki itt, mint az anyánál????
Itt meg elvileg az anya sem az a küszöböt rágja helyzetben lévö valaki, egy orvosnak azért van annyi jövedelme meg lehetösége, hogy megfelelö szinten foglalkozzon a gyerekkel.
Vagy csak azért maradjanak a gyerekkel folyamatosan a lakásban, mert az anyának nincs kedve elmenni a gyerekkel moziba?
Az sem baj, ha a gyerek "megszokja a jót", legalább felnöttként meglesz az igénye arra, hogy ne csak egyen, tv-zzen meg aludjon egész életében!
Ha az anya nem akar vagy nem tud a gyereknek megadni dolgokat, akkor az apa + felesége se adjon semmit,
Nem ezt írta senki, csak azt hogy nem kell emiatt a másikat szapultatni a neten.
"Az sem baj, ha a gyerek "megszokja a jót", legalább felnöttként meglesz az igénye arra, hogy ne csak egyen, tv-zzen meg aludjon egész életében!"
Vagy nem, mert mindig és mindig többet akar, mert ez a természetes!
Tudod mint a Harry Potterben: Ha tavaly ennyi ajándék volt akkor az idén miért van kevesebb?
21 vagyok. De miért lenne követelőző attól, hogy teljesen normális élete van? (A Disneyland-et leszámítva, a többi teljesen hétköznapi program, az hogy együtt sütnek tortát vagy elmennek egy múzeumba, moziba, vagy medencéznek a barátokkal).
Lehet csűrni-csavarni, de ez lenne a normális, hogy vannak programok, akár csak egy séta a közeli parkban vagy a szomszéd városban egy süti/fagyi. Nekünk is van ilyen a rokonságban, aki mindenre azt mondja "minek", soha sincs semmi program, mert a szülőknek se kedvük, se türelmük hozzá (nem az anyagiak miatt, sem azért mert folyamatosan dolgoznak és nem fér az időbe egy hétvégi kiruccanás). Igen, a gyerek fárasztó! De ezzel jár, hogy ott van az ember mellett és csacsog, közben segít (vagy hátráltat, van hogy gyorsabb lenne nélküle megcsinálni, de ez van). Azt se mondhatom, hogy szegény anyának egy perc nyugta sincs és már az idegei tropák, semmi ideje magára, csak a munka, háztartás, gyerek és kezd belefáradni hiszen 2hetes váltásokban van, van 2 gyerekmentes hete kipihenni a saját gyerekét. Igen, vannak ilyen szülők, anyák is, akik nem tudnak mit kezdeni egy gyerekkel, de ne az apa meg a felesége hibája legyen már ez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!