Egy szobában leszünk a picivel, ti hogyan oldottátok meg a pihenést?
Most fogok szülni, a párom 3 műszakba dolgozik. Napok óta azon aggódok, ha felkel a pici akkor hogyan fogom megnyugtatni, hogy a párom tudjon aludni tőlünk, ilyenkor kell neki villanyt kapcsolni?
Tudom nem ideális egy szoba de nem szeretnék albérletbe menni, a lakásunk viszont csak egy nagy szobából, konyhából és egy előtérből áll.
Aki ilyen helyre szült, ti amikor apudt mondjuk nappal a párotok akkor hogy oldottátok meg a picit? Hol játszott?
Mire un rá apuka? Mert 2 szobában már nem hallaná a gyereket?
Az olyan a pasi aki amiatt lelép mert nem tud aludni, akkor is lelépne ha palotában laknának.
Tudtommal nem azt kérdeztem ki ért eggyet azzal hogy saját lakásba felelős volt e a picit vállalni. Hanem tanácsot kértem attól akik szt megtették, akiknek van tapasztalatuk hogy a 3 műszak mellett a férjem hogyan tud majd dolgozni.
A mai világban ha bármi történik a férjemmel és nem tud dolgozni akkor hogyan fizessek hitelt meg tartsam el a gyerekem? Nekem ez rizikós. Számomra ez lenne felelőtlen. De azt is elmondtam, hogy ez NEM ÉVEKIG lesz így, hiszen az előtérből szobát akarunk (tervrajz, szakmai vélemény megvan már csak a kivitelezés kell amit ugyebár télen nem lehet).
Köszönöm azoknak akik a kérdésre válaszoltak, akik pedig rajtam akarják levezetni a frusztrációjukat azok kicsit nézzenek magukba.
Szerintem is el lehetne adni a lakást utána meg hitelt felvéve venni egy nagyobbat. Nagyon sokat számít plusz egy szoba is, már csak a gyerek szempontjából is. Én nem vagyok annak a híve hogy mindenképp mindenkinek külön szoba kell, tehát a testvérek még kicsi korukban se aludjanak egy szobában mert lelki sérültek lesznek. Ez butaság, de a szülők nyugalma érdekében csak jobb egy 1.5 vagy 2 szobás.
Utána lehet nézni hogy ha eladjátok a lakást akkor mennyivel kerülnek többe a 2 szobások, és el kell gondolkodni a váltáson. Mert amúgy tényleg nem csecsemőként a legnagyobb szívás ez, hanem amikor már nagyobb lesz, egész nap mászkál fel alá, rombol, nem pedig csöndben ül a sarokban.
"Az sokkal felelősebb lett volna ha 150ezre lakáshitelt fizetnek, és közben apuka elveszti a munkahelyét."
Nem tudom, itt soha senki nem fizetett még életében albérletet vagy hitelt, hogy olyan kockázatosnak gondolják ezt a dolgot? Mindenkihez hozzávágtak egy ingyé lakást a szülei amit még törleszteni sem kellett? Soha nem került senki egy krízishelyzetbe életében amiből sikeresen kimászott? Vagy mire fel ez a félelem? Mindent meg lehet oldani csak akarni kell. (Egyébként közel se kell 150 ezres hitelt fizetni, ha nem fér bele a keretbe.)
Nem. Sokáig gyüjtöttünk és felvettünk 4 milliót. Aminek havi 50volt a törlesztője.
Tudod 6 éve az agglomerációbsn vettünk 10 millióért házat. Most telket se kapsz ennyiért
Ne olvastam el a válaszokat.
Egyáltalán nem baj, hogy 1 szobátok van.A gondolkodásod viszont igen,hogy már előre sajnálod a férjed, hogy szegény hogy fog aludni.Te is pont olyan felelősségteljes "munkát" fogsz csinálni,te sem fogsz tudni aludni.
Érdekes, hogy mindig a "szegény" apukák vannak "sajnálva" az alváshiány miatt, de az anyukákról meg senki sem beszél.Én pl "rettegtem"hogy összeesek a fáradtságtól, és rázuhanok a gyerekre,vagy elájulok,és mire hazaér a férjem a gyerekkel történik valami baleset, mert pici.
Kisgyerekesek lesztek,EGYÜTT kell megoldanotok, hogy mindkettőtöknek élhető legyen a babakor.Minden rendben lesz, csak ne legyél mártír.A férjed is tudta, hogy 1 szobátok van,és a baba mivel jár,nem kell túlgondolni ezt az egész dolgot.Hidd el, még a kevés alvással is, a férjednek lesz könnyebb dolga. 1000x könnyebb munkába járni, és élni a felnőtt életet,mint babával(a totyogóról meg ne is beszéljünk, abba én kb 2 év alatt 30 évet öregedtem) otthon lenni.
Off, de van hitelünk és óriási nyugalomban létezünk. A (max) GYED-emből nem tudnám fenntartani a családot, ha a férjem keresete kiesik, de akkor sem tudnám, ha nem lenne hitelünk. Ezért van megtakarításunk és amikor én a csed-ről gyed-re váltottam, kötöttünk a férjemre beteg és baleset biztosítást olyan összegekkel, ahogy nekünk biztos volt. Pl. ha meghalna ne adj isten, akkor én végtörleszteni tudom egyben a hitelünket. De ha minden kötél szakad, vissza is tudok menni dolgozni néhány hónapon belül, addig meg ott vannak a megtakarításaink. Szóval a hitelt felelőtlenségnek nevezni enyhe túlzás. Felelőtlenül felvenni, az. De ez már legyen annak a baja, aki így tesz.
Egy egyszobás lakás sehogy nem lesz kényelmes 3 műszak mellett, de ezt vállaltátok, majd megoldjátok. A csecsemősírást az egész lakásban, házban hallani, ha nem óriási hodályról beszélünk 60-as falakkal, utána pedig a gyerek mászkálását, játékát is, ami nyilván zavaróbb, ha az ember füle mellett történik, mintha az ajtó másik oldalán történne.
Meg leszek kövezve, de ha a férjed nagyon fáradt és a konyhán van ajtó, akkor matrac és táborozzon le a földre, ennyi. Vagy ti mentek sok órás sétára, ami marha kényelmetlen, ha mondjuk a gyerek utálja és ordít a babakocsiban. Sehogy nem kényelmes ez és nem a közös térben alvás miatt, mert nagyon nagyon sokan alszanak egy szobában, hanem a létezés miatt. Alvásidőben nem fogsz tudni soha semmit csinálni, hogy ne zavard a gyereket.
En a szomszedok ( extra durva) miatt fuldugoval alszok, nagyon jok vannak, konkretan semmit nem hallok, kiveve ha a gyerekem felkel, de szerintem ez anyai oszton 🙂
Meg meg annyit tudsz, ha hazaer es alszik elmentek setalni a picivel , vagy mi pl. par hetes koratol jartunk delelottonkent babaklubba, igaz nem Mo., ott nem sok jot hallok az ilyenekrol. Babauszas, babas baratno pl. Minden napra lehet delelottre szervezni valami, vagy seta. Aztan ha hazaertek a konyhaban ebed stb, amig nagyon pici tudod altatni pl. mozesben a konyhaban mig te ott pihensz meg fozol.
Nálunk volt külön gyerekszoba, de a baba születése után kb. 4 hónapig mellettem aludt öbölben. A férjemen kikerekedett néha a szemem, amikor én egy percet nem aludtam kb. (mellette szoptattam, dajkáltam), ő meg másnap a világ legtermészetesebb hangsúlyával megjegyezte, hogy milyen durva, hogy ilyen jól alvó gyerekünk van. Mondom ezt hogy érted, irónia? Hát hogy alig kel éjszaka... :D Na mondom itt az, aki alig kel, az te vagy barátom, mert mi kb. egy percet nem aludtunk. :D Azóta is jót sztorizgatunk vele. :D
Én nagyon rosszul, éberen aludtam az elején, minden nyekkenésre fent voltam, már a hangjából, mozdulataiból tudtam, hogy evés lesz, így nem vártam meg, hogy sírjon, amikor megébredt cici és alvás tovább.
Voltak olyan éjszakák, amikor nem tudtam visszaaltatni, vagy amikor úgy gondolta jó móka egy-egy órát sírni, hát akkor a férjem is kelt, ez van. De akkor meg is zakkantam volna, ha nem veszi át néha, annyira kimerült voltam, hogy sokszor én is csak sírtam vele. Ez ilyen, ketten vállaltuk a gyerekünket, ketten vagyunk mosott sz*rok.
4 hónapos kora óta simán alszik a saját szobájában, saját ágyában. Ritkán vannak megébredések alap esetben. Erre a férjem már egyáltalán nem kel. Fogzáskor néha kérem, hogy segítsen az ébredéseknél, mert nem bírom ép elmével a többedik napot alvás nélkül, de nálatok itt sem kell majd kérni, mert amilyen sírást letudnak vágni szegények a semmiből, azt szerintem kettővel arrébb is hallja a szomszéd.
Alapvetően nagyon jól alvó kislányunk van. Ha a férjed azt gondolja ő kisimultan jár majd dolgozni és sosem kel a babára, akkor jobb, ha már most kiábrándítod, pláne ilyen pici élettér mellett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!