Ennyire nincs segítség a gyerek mellett? Még valaki?
Szögezzük le, tudom hogy mindenki magának szül..
De egyszerűen ismerősök közt is úgy látom, csak nekünk nincs ennyire segítségünk
28 éves vagyok egy 4.5 éves ovissal, 2.5 éve már dolgozok is újra, de egyszerűen senki nem segít semmiben soha. Ha beteg is a gyerek mindig nekem, nekünk kell megoldani.
Anyósom meghalt pár éve, mikor terhes voltam, az én anyám dolgozik, de őt se lehet fél évente egy napra se megkérni, próbáltam már egy egy napra mikor fontos tárgyalásom lett volna és muszáj bemenni dolgozni, de akkor se, értem hogy dolgozik, de neki is van szabadsága, szabadnapja, néha tudna cserélni, de állítólag náluk nem lehet.... (Lidlben dolgozik) mindig azt mondja, hogy ott úgy kell menni, ahogy csinálják a beosztást... 4 és fél év alatt egyszer sem volt jó neki egy napra sem
Apám nyugdíjas, de rá egy hangyát se hagynék (alkesz), nem hogy gyereket
Apósom szintén nyugdíjas, rá azt hittem jobban lehet számítani, mert józan életet él és mos főz takarít stb , házias, de pár hete bebizonyosodott hogy rá sem lehet, mert ott hagytuk neki a gyereket 30 percre amíg elmentünk az okmányirodába a szomszéd utcába, arra mentünk haza, hogy a nagykapu tárva nyitva, mert ő majd ment el délután valahova gondolta kinyitja a kaput, a gyerek maga homokozgat ott, főút mellett, a kedves papa meg bent a nappaliban meccset néz..gondolta elvan a gyerek kint maaga is..ezek után hogy hagyjuk rá is
Keresztszülők, nagynénik se nagyon tolonganak érte, bár maguk is kisgyerekesek, szóval azt mondjuk megértem..
Másnak is ennyire nincs senki?
Én már néha kezdek kikészülni
Van segítségünk ha nagyon kell, de nagyon ritka, hogy kell. 2 kicsi gyerek (2 és 4 évesek), én itthonról dolgozom - saját beosztásban, férjem műszakol, így minden héten 2-3 hétköznap itthon van, szinte mindent megoldunk. Utoljára szeptember végén kértem 1,5 óra felvigyázást, plusz egyszer magától jött novemberben, mert a lábamon alig álltam a betegségtől, akkor vigyázott a gyerekekre vagy 3 órát, amíg utolértem magam.
A segítségünk apósom. Közel van még sógorom, de rá annyira nem bíznám őket, egyáltalán nem ért a gyerekekhez. Mindenki más távol él.
Nekünk is csak a fizetett bébiszitter van mint segítség.
Az én szüleim még dolgoznak, szabit pedig ez miatt nem vesznek ki
Anyósom meg nem kíváncsi semmilyen szinten a gyerekre.
Értem én, hogy nem a nagymamának szüljük, csak ezt az állam is tudja?
Amikor mentem a bölcsibe, hogy beirassam a gyereket, közölték, hogy nincs hely. Mondtam, akkor én hová tegyem a gyereket? Hát majd eltart a férjem, mondta a kb. 60 éves vezető hölgy. Vagy vigyáz rá a nagymama. Kár, hogy nem kérdeztem meg, hogy neki van-e unokája, és így munka mellett mennyire tud rájuk vigyázni. Akkor volt anyám 56 éves, még bőven dolgozott.
Persze nyilván az óvodavezető hölgy unokája soron kívül bejut az intézménybe.
Hát én meg pont azt látom mostanában, hogy valahogy mindenkinek marha jó dolga van...
Mi a férjemmel mindketten 8 órában dolgozunk. Én 8-16:30, ő szerencsére tud járni 6:30-15:00. Így én viszem reggel a 6 éves elsőst és a 2 éves bölcsist, ő pedig megy értük. Máshogy meg sem tudnám oldani, mert mindkét intézmény 16:30-ig van nyitva.
Namármost, ő délután 3-kor eljön a munkahelyéről, negyed 4 környékén összeszedi a lányunkat a bölcsiben, éééés...kivétel nélkül mindig ő van már csak ott (!!!) a 12 fős csoportjából.
Kérdem én, hogyan?
Mindenkinek rugalmas home officeos melója van, és bármikor ki tud ugrani a gyerekért? Mindenhol csak 4 órában dolgozik az egyik szülő? A másik szülő meg mindenhol bankigazgató, hogy ezt megtehessék? Mindenhol van mama, papa, aki ugrik és elhozza az unokát? Mi vagyunk csak ilyen szerencsétlenek, hogy minden nap 8 órát a munkahelyünkön kell töltenünk?
Egyébként nem szólhatok, mert anyós mindenben tud és akar is segíteni, de azt mondjuk pont nem varrnám a nyakába, hogy menjen a kicsiért ebéd után minden nap.
Szóval én meg azt látom, hogy mindenki sír-rí, de túl sokat senki nem dolgozik és/vagy mindenhol van nagyszülői segítség, hisz zárás előtt másfél órával már egyedül van a lányom a bölcsiben (megyeszékhely állami bölcsije)...
Miért kellene bárkinek is tolongani, hogy a te gyerekedet pesztrálja?
Nem bántásból, tényleg érdekel, miért gondolod, hogy ezt kellene tennie bárkinek is? Ráadásul te magad írtad, hogy "mindenki magának szül"
Nekünk sincs segítségünk, pedig lenne. Mármint anyukám nagyon szívesen vállalna több szerepet az életünkben, ha a szomszédban élne, de 200 km nem egy "átugrom" kategória. Szervezéssel (neki is szabit kell kérni, beül az autóba, ideér, megoldja a háziállatok "távfelügyeletét", stb.) megy, de macera. Néha annnnyira irigylem azokat, akiknek helyben van a nagyi... De nem panaszkodom, mert én döntöttem anno úgy, hogy elköltözöm onnan és mi döntöttünk úgy a férjemmel, hogy gyereket vállalunk, így igazából egy szavam sem lehet. Nincs is. Megoldjuk, de annnnyira jó lenne, ha lenne segítség a közelben!
Még picike (1 éves), sehol nem voltunk kettesben a férjemmel, max talán egyszer ügyetintézni. Fáradtak vagyunk, jól esne egy kicsit lazítani, de ez ilyen. Hamarosan szeretnénk majd keresni egy megbízható bébiszittert, de egyelőre azt sem tudom hogyan álljunk neki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!