Kilátástalan helyzetben teherbe estem. Hogyan tovább? Valaki adna tanácsot?
21 éves vagyok. Szeptembertől tanulnék egy kicsit nehezebb szakon, vagyis ez lett volna a terv. Azért, mert sikeres karriert szerettem volna, hogy az emberek a saját nevemmel ismerjenek, ne úgy, hogy "XY lánya" vagy "YX felesége".
Most viszont itt vagyok 3 pozitív teszttel és fogalmam sincs, hogy mihez kezdjek. Őszinte leszek, egyelőre nem is gondoltam arra, hogy nekem mikor lesz gyerekem. Mikor fog eljönni az az idő, hogy azt mondjam, babát szeretnék. Nem egyedül terveztem leélni az életemet, 1-2 gyereket tudtam, hogy akarnék, de egyelőre gondolatban sem voltak erről terveim.
A "kapcsolatom" 1,5 éve tart, de titokban. Egyedül a legjobb barátnőm és az anyám tudja, hogy van valaki és hogy kicsoda.
Idősebb nálam jóval, teljesen az ellentétem mindenben. Ennek ellenére szeretek vele lenni, nagyon jól kijövünk egymással. Tavasszal is volt egy terhességi parám, szerencsére az false alarm volt. De ott ő azt mondta, hogy "igazából nem lenne ellenére"... Lehet, ezt csak azért mondta, hogy ne idegeskedjek és ha tényleg terhes lettem volna, már máshogy állt volna az egészhez. Nem tudom. Tény és való, hogy nem vagyunk évek óta együtt és egy nagyon rossz időszakomban találkoztunk, úgy gondolok rá, hogy ott ő mentett meg. Nem tudom, hogy más körülmények között is ennyire szeretném-e, vagy csak egy apám korabeli férfinak gondolnám, aki néha vicces.
Rengeteg bennem a kérdőjel és a félelem. Az utóbbi időben megint éreztem, hogy mentálisan nem vagyok jól, a nyári utazások, bulik után terveztem újra pszichológushoz menni.
Nem is tudom, miért írtam ki a kérdést... Tudom, hogy idegenek nem oldhatják meg a problémáimat, de úgy érzem, ezt így hirtelen senkivel nem tudom megbeszélni. Anyukámhoz nem akarok rögtön szaladni, amíg csak egy katyvasz van a fejemben. A "párom" nem tudom, mit reagálna. A legjobb barátnőmmel pedig az utóbbi hónapokban nagyon eltávolodtunk egymástól.
válasza:Ne ragozd túl! Vetesd el!
Nem kell elcseszni egy ember életét már az elején. Kislány vagy még. Plusz ezt adnád tovább a gyerekednek. Értem, hogy még csak 21 vagy, de gondolkozz!
válasza: válasza:
válasza: válasza: válasza:Nos én megtartanám!!! :)
Persze beszélnék a párommal előtte, hogy mit gondol.
Én 22 évesen szültem az első gyerekemet (tervezett), de az apuka egy kretén volt (most is az sajnos), úgyhogy én leléptem tőle a gyerekkel. Így is meg lehet oldani a dolgokat ha így alakul, nyilván én sem így terveztem, de ez van.
Utána is picit katyvasz volt az életem, DE! lett szakmám és jó állásom a 12 év alatt.
Munka kapcsán ismerkedtem meg a párommal, nálunk is pont 21 év a korkülönbség, én 34 leszek, ő meg 55. Van már egy 1 éves közös kisfiunk. Nem csinálnám másképpen, nagyon boldog vagyok mellette.
Szegény általános iskolai barátnőmnek meg volt egy abortusza, aztán mikor férjhez ment, szerettek volna gyereket, nem jött össze nekik, kivizsgálták és sajnos elzáródott mindkét petevezetéke, csak lombikkal lehetne babájuk, viszont azt nem tudja vállalni mert volt már kétszer trombózisa és emiatt semmilyen hormonkezelést nem kap. Úgyhogy ők az örökbefogadással próbálkoznak már 2 éve de az horror... Amilyen vizsgálatoknak meg teszteknek alá kell vetni magukat (környezettanulmány, pszichológus, tanfolyam..), nem olyan könnyű ám, mint egyesek gondolják ezt és dobálóznak vele. Ja, gyerek azóta sincs, pedig nekik nem volt semmilyen kikötésük...
Szóval szerintem tartsd meg😊 Egyébként nekem bejön a stílusod, hogy nem hagyod magad!
válasza:Én tuti nem tartanám meg. Egy stabil gondolatod nincs, egyetemre akarsz menni, de már most azon gondolkozol, hogy mi van ha nem tetszik a szak, szerinted jó a kapcsolatod, a gyakorlatban meg csak kefélgettek titkokban egy plöttyedt farokkal, karriert akarsz, de nem vagy feminista, boldog akarsz lenni a gyerekkel, de közben pszichológusa szorulsz, ahová azért mégsem mész el, mert annyira nem fontos mint a bulizás (mondjuk azt én este szoktam, a pszichológus meg nappal rendel, szóval elég gyenge kifogás, de mindegy is.)
Vagy kamu, vagy valami őrült nagy káosz van a fejedben. Gyerek nélkül is épp elég nehéz lesz ilyen hozzáállással az életed.
válasza:Kedves kérdező!
Vetesd el a gyereket. Legbelül te is tudod, hogy nem egészséges a kapcsolat, és te sem vagy az mentálisan. Egy abortusz pláne árthat lelkileg, de most gondolj bele: mi van, ha pár év múlva a férfi azt mondja nem kellesz neki, nem pénzel. Vagy lehet pénzelni fog, de látni nem akar. És gondolj bele. 5 éves képzés. Tanárira mész vagy gyógyszerésznek? Esetleg valami mérnöki (bár azok általában 3 évesek)? Ezek közül valamelyik az álmod volt? Mikor érettségiztél? Kihagytál 1-2 évet, mert dolgozni akartál, esetleg nem sikerült korábban bejutni és ez is földbe döngölt még? Miért nem mered elmondani apádnak? Együtt élsz még vele? Esetleg még részben eltart? Ha külön élsz vele, azon kívül, hogy nem tetszik neki a korkülönbség nem tud mit tenni... Én szerintem vetesd el és keres fel egy pszichológust vagy pszichiátert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!