Kilátástalan helyzetben teherbe estem. Hogyan tovább? Valaki adna tanácsot?
21 éves vagyok. Szeptembertől tanulnék egy kicsit nehezebb szakon, vagyis ez lett volna a terv. Azért, mert sikeres karriert szerettem volna, hogy az emberek a saját nevemmel ismerjenek, ne úgy, hogy "XY lánya" vagy "YX felesége".
Most viszont itt vagyok 3 pozitív teszttel és fogalmam sincs, hogy mihez kezdjek. Őszinte leszek, egyelőre nem is gondoltam arra, hogy nekem mikor lesz gyerekem. Mikor fog eljönni az az idő, hogy azt mondjam, babát szeretnék. Nem egyedül terveztem leélni az életemet, 1-2 gyereket tudtam, hogy akarnék, de egyelőre gondolatban sem voltak erről terveim.
A "kapcsolatom" 1,5 éve tart, de titokban. Egyedül a legjobb barátnőm és az anyám tudja, hogy van valaki és hogy kicsoda.
Idősebb nálam jóval, teljesen az ellentétem mindenben. Ennek ellenére szeretek vele lenni, nagyon jól kijövünk egymással. Tavasszal is volt egy terhességi parám, szerencsére az false alarm volt. De ott ő azt mondta, hogy "igazából nem lenne ellenére"... Lehet, ezt csak azért mondta, hogy ne idegeskedjek és ha tényleg terhes lettem volna, már máshogy állt volna az egészhez. Nem tudom. Tény és való, hogy nem vagyunk évek óta együtt és egy nagyon rossz időszakomban találkoztunk, úgy gondolok rá, hogy ott ő mentett meg. Nem tudom, hogy más körülmények között is ennyire szeretném-e, vagy csak egy apám korabeli férfinak gondolnám, aki néha vicces.
Rengeteg bennem a kérdőjel és a félelem. Az utóbbi időben megint éreztem, hogy mentálisan nem vagyok jól, a nyári utazások, bulik után terveztem újra pszichológushoz menni.
Nem is tudom, miért írtam ki a kérdést... Tudom, hogy idegenek nem oldhatják meg a problémáimat, de úgy érzem, ezt így hirtelen senkivel nem tudom megbeszélni. Anyukámhoz nem akarok rögtön szaladni, amíg csak egy katyvasz van a fejemben. A "párom" nem tudom, mit reagálna. A legjobb barátnőmmel pedig az utóbbi hónapokban nagyon eltávolodtunk egymástól.
Nézd, az én környezetemben akik ilyen fiatalon terhesek lettek ugyanott tartanak most 35 körül mint én, aki harminc évesen lettem terhes.
Aki akarta az egyetemet így is, az megoldotta, amelyik nem, az mást csinált, nem a gyereken múlott.
Nyilván nem ideális a helyzeted, de mostmár mit tehetnél?
20 évesen 2 gyerekem volt, tervezetten, de én ezt akartam mindig is.
Ne tartsd meg, ha nem érzed azt hogy szeretnéd.
Ezekre szeretnék reflektálni:
"Aki akarta az egyetemet így is, az megoldotta"
Ahová jelentkeztem szak, ott nincs levelező képzés. Nappali tanrend van mindenhol csak, sokszor több órás/fél napos gyakorlatokkal (ahol a jelenlét kötelező).
"Nyilván nem ideális a helyzeted, de mostmár mit tehetnél?"
Elvetetni elvetethetem. Viszont nem tudom 100%-ra, hogy az lenne-e a jó döntés... Mert ha nem fog tetszeni, amit tanulok majd, nem érzem a magaménak, akkor hiába hoznék meg egy nehéz döntést.
Ha csak 2-3 évre előre látnám az életemet, annyival könnyebb lenne.
Mert lényegében két opció van. Vagy sikeres leszek az egyetemen és örömmel fogok tanulni, vagy pedig lehetnék kisbabás anyuka, boldog feleség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!