Jogosan vagyok dühös?
Férjem 8-17-ig dolgozik, 7-kor indul és este 6 mire hazaér. Én 8-15:30, nekem csak félóra az út. Én hozom-viszem a gyerekeket (3 és 4 évesek), mivel így elég csak fél8-ra bevinnem őket és délután 4-re ott vagyok értük.
Úgy volt, hogy a férjem munkát vált, ahol kevesebb az óraszám (nem kell ledolgozni az ebédidőt, nincs túlóra, a munkahely is közelebb van), de előléptették, így eszében sincs váltani. Részben megértem, mert így megugrott a fizetése, ami nyilván jól jön, viszont elegem van már a reggeli kapkodásból és hogy délután/este mindent egyedül csinálok.
Elegem van, hogy csak nekem lettek stresszesek a mindennapjaim, hogy reggel kiabálok a gyerekkel, hogy öltözzenek már, mert elkésünk, délután rohanok értük. Este is én vacsoráztatom, fürdetem (és legtöbbször én altatom) a gyerekeket, mert mire férjem hazajön, átöltözik, eszik stb addigra már ágyban vannak a gyerekek és csak az esti puszira jön be vagy mond egy rövid esti mesét nekik.
Férjemmel beszéltem már erről, de mindig azt mondja nem tud mit csinálni, a munkáját nem fogja otthagyni pont most, hogy abban a pozícióban van, ahol szeretett volna lenni. Mindig azt mondja, hogy szerinte nekem még sokkal jobb, hiszen hamarabb hazaérek és többet vagyok otthon, pihenhetek. Igen, mert 2 gyerekkel nagyon pihentető az otthonlét.
A legtöbb ismerősünknél váltva hozzák-viszik a szülők a gyereket.
Segítségünk sajnos nincs. Gondolkoztam már bébiszitteren, de nagyon rossz érzés lenne, hogy egy vadidegen vigyáz a gyerekekre az én kényelmem miatt. Imádom a gyerekeimet, csak ez a mókuskerék felőröl.
Ugyan az a véleményem, mint az 1esnek.
Nekem 2 és 4 évesek a gyerekek. Kicsi bölcsi, nagy ovis.
Reggel én viszem őket,délután en hozom őket, mert nekem van olyan munkaidőm, hovy mev tudjam oldani.
Férjem 6 után ér haza szintén, mi 4 fele.
4től 6ig kapaszkodj meg, főzök minden nap és takarítok segítség nélkül. És boldogan csinálom.
Hazajön a férjem EGYÜTT vacsizunk, majd EGYÜTT fürdetünk. Elalszanak, és meg egymasra is van időnk.
Nekem is totál az jön le, hogy irigy vagy rá, mert neki bejött az élet.
Azt irod, este 6 mire hazaér, és mire eszik, átöltözik (ami max szerintem egy fél óra) agyban vannak a gyerekek. Fél 7re?! 🤨
Csepp túlzast én is érzek ebben a sztoriban.
Férjem hazajön 18-kor és utána még eszik, közben tv-zik vagy netezik, mert hogy neki erre egész nap nem volt ideje. Szerinte nekem meg igen, mert én már 16 órakor otthon voltam. Ja, mert 2 gyerek mellett van időm pihenni és netezni. Közben én vacsorát csinálok a gyerekeknek és megfürdetem őket. Ez este fél7 és 8 között. Majd esti mese, beszélgetés és fél 9 után teszem le őket aludni. 9 körül alszanak el.
Nem akarom bántani a karrierjét. Én is 16:30-ig dolgoznék, de megkértem a főnököm, hogy 1 órával hamarabb engedjen el (nyilván le van vonva a fizetésemből), hogy el tudjam hozni a gyerekeket.
Tudom, hogy megoldás lenne a bébiszitter, de bűntudatom lenne, hogy itthon vagyok, de más vigyáz rájuk.
Szerintem jogosan vagy haragos. Az otthoni munkàbòl, gyerekek szàllìtàsàbòl ugyanùgy ki kène vennie a részèt.
Az ő karrierje szàmìt, a te idegeid nem? A te karriered hol marad?
Csak neki jò ìgy, mert ő csak fizetett munkàt csinàl, utàna pihen is. Neked jut a fizetetlen munka, pihenès sem jut.
Őt előrelèptettèk, te minden nap egy òràval előbb eljössz. Ő jòl keres, ès te?
Ez ìgy nem fair, a te igènyeid ,,elfelejtődtek", együtt vàllaltatok gyerekeket, akkor vegye ki a rèszèt az ellàtàsukbòl.
Szerintem baromi rosszul szervezel. Hazáérsz 4-re a gyerekekkel, akkor csinálhatsz vacsorát az egész családnak. Ekkora gyerekeknek nem kell külön kaja, ehetik, amit a felnőttek (nyilván ha allergia van a háttérben, akkor másképp néz ki a dolog).
Amikor hazaér a férjed, akkor ehettek együtt, aztán meg mehet az esti rutin felváltva, vagy az is együtt.
4-es köszönöm a válaszod. Nálatok hasonló a helyzet, csak ti legalább együtt fürdettek, de mi nem. Bocsánat ha félreérthetően írtam, de nálunk férjem kint ül a konyhában este 6-7-ig eszik, netezik. Én közben fürdetek, altatásra vagy bejön vagy nem. Volt már, hogy annyira besokalltam, hogy mondtam hogy csinálja ő, bevonultam a szobába, magamra zártam az ajtót, de az volt a vége, hogy a gyerekek még este fél 10-kor is szaladgáltak, játszottak, vacsora és fürdés nélkül.
1 hónapja pedig erőteljesen kifakadtam a férjemnek, hogy elegem volt, nem bírom tovább, na akkor 3 este ő fürdetett és altatott. 4. estétől ment tovább minden ahogy előtte.
Igen, irigy vagyok rá, pont emiatt vagyok dühös. Az a baj, hogy én is hibás vagyok, mert amikor otthon voltam akkor nyilván én csináltam mindent. Hiszen ő dolgozik, én itthon vagyok a gyerekekkel. De most már én is dolgozok. Ő azzal takarózik, hogy 2-3 órával hamarabb otthon vagyok mint ő és hogy azalatt én pihenni tudtam, akkor hagyjam őt is pihenni amikor ő hazaér.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!