Honnan van egzisztenciája 21-23 éveseknek a családalapításhoz?
Gyakran olvasom itt, hogy 21-22 éves lányok már az első babájukat várják és mindig kikérik maguknak, hogy a semmire szülnének. Elmondják, hogy van már végzettségük, munkatapasztalatuk, saját ház, kocsi meg félretett pénz - de most komolyan, ezt hogy lehet itthon megvalósítani?
Mert oké, nekem is van olyan ismerősöm, aki ennyire fiatalon szült, de ott a szülők és 10+éves férjek teremtettek meg hozzá mindent, ezt szokták úgy feltüntetni, hogy "saját egzisztencia"?
Komolyan érdekel, hogy lehet úgy megvalósítani a fiatalon gyereket vállalást úgy, hogy az ne a " majd lesz valahogy" alapon történjen.
Szerintem általában a pasi idősebb van haza vagy a csaj örökölt házat. Mondjuk lehet van 1-2 éves tapasztalata irodán vagy több pl ha fodrasz. En ezeket azért elosztom kettővel.
Van ilyen jómódú ismerősöm, ő férfi. Persze. Családi vállalkozásból dol a le és abban dolgozik. De azért a szülei dolgoztak meg igazán. Ő már csak élvezi. Nem baj. Nem azért írom. Csak nem ez az általános.
Nyilván család támogatása révén, vagy a férfi idősebb, és ő adja az egzisztenciát. Nincs ezzel semmi baj, sőt, szerintem az a normális, ha a családon belül megy egymás segítése.
De mondjuk ez a melldongetes mellé tényleg sértő tud lenni, mikor okositjak azokat, akiknek ez nincs, és később tudnak gyereket vállalni.
Vannak, skik nem tanulnak tovább
18 évesen szakmát csináltak.
Szülő segített elindulni
23 éves korára egy fodrász már elmehet szülni.
De ha valaki simán betanított munkás..
Itt a környéken viszonylag jól meg is fizetik, csak műszakra kell járni.
Másrészt nekem mindez 27 évesen megvolt.
Egyetemi végzettség / emiatt csak ekkor/
Munkatapasztalat
Saját ház, 2 kocsi ( közösek a férjemmel
Ez csak 4 év plusz
A munkamhoz nem kellett az egyetem..
21 vagyok, 22 leszek mire megszulok. A ferjem 24 eves. En egy eve, o 5 eve dolgozik. Sajat lakasunk van, amit hitelbol vettunk es egyutt torlesztjuk. Van egy autonk onerobol (nem draga auto).
5 eve vagyunk egyutt, haladt a sajat medreben a kapcsolatunk, itt tartunk.
Szuleink egyaltalan nem segitenek anyagilag.
Mindkettonknek szakmaja van.
Én kaptam 4 millió önerőt egy lakáshoz, a maradék hitel volt(6 éve 6,5 ért vettem a lakásom), azt én fizettem. Egyedül voltam, egyetemre jártam és támogatásokból éltem ketten a gyerekkel és fizettem a hitelt.
Pasival gyerekjáték lett volna, gyerektartással meg pláne. Néha kaptunk tojást otthonról, vagy ha volt disznóvágás meg ilyesmi, akkor küldtek nekünk is. 50 kiló voltam, nem ettem sokat, a lányom kb egy marék ételt evett naponta 2 éves koráig, szóval igazán nagyon könnyen kijöttünk a pénzből, nem turis holmija volt, és nekem is Zarás dolgaim, a lakás teljes rezsije mindennel 30 alatt volt havonta, a kaja 20, 120 körüli összegből éltünk, jutott szórakozásra és heti 3x2 órára bébisziterre is.
Többféle eset van:
1. Nincs semmilyen egzisztenciájuk. Beleugranak, aztán lesz ami lesz. Nem véletlen, hogy mindig a csóróknak van sok gyerekük.
2. A család segít, kapnak lakást, pénzt, mert éppen van.
3. Van egy átlag felett kereső, gyakran akár 10-15 évvel idősebb apuka, aki tudja, hogy kell egyben tartani egy otthont.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!