Tényleg rossz anya leszek emiatt? Baj van velem?

En ertettem amit ir ...

Csak kisse durvan fejezte ki magat azert erzodik ridegnek.

Tenyleg kell az enido a nonek. De en ezt igy mem jeletettem volna ki. Inkabb finomabban h szerintetek ha napi 1-2 orat magamra szanok (edzes, egy furdo, masszazs, vasarlas, vagy egy kv a baratnokkel stb..) az baj?

Igy mar nem erzodik annak amit gondoltok. Hiszen mindenkinek jol esik kicsit kiszallni a mokuskerekbol 🙂 es napi 1ora a 24bol nem a vilag vege.

Amigy ha meglesz a baba meg sok mindenashogy lesz majd. Hiszen ki tudja megmondani h akkor mi valtozik es milyen babat kap. 🙂

Hmm azert ne hagy sirni. Leven az az egyeduli jelzese h valami nem okes. 🙂 Ekkor alakul ki a bizalma feled. Ha "cserben hagyod" akkor ez ki fog hatni a kapcsolatotokra is.

Pl a fiam ha neki allt akkor ajulasig sirt babakorban (Ez ugy 3-4 eves korig kitartott - orak kerdese volt amig megnyugodott akkor mar nem ajult el de igy is szar volt) Igy jobb volt megelozni ezt. Ma mar 16 eves udvarisan kedves srac. Nyoma sincs a babakori dolgainak.

Nem kell beleeokkanni de meg kell talanod az egyensulyt onmagadban. Anya lettel de feleseg es no is vagy! Mind a harom fontos resze lesz az eletednek! A baba az eleted resze lesz neki is helyett kell talani. Az elejen tobb torodoest odafigyelest igenyel de ez a korral csokken es neked is tobb idod lesz magadra 🙂

Amit tanacsolok h maradj rugalmas, a szabalyaid max keretek legyenek amit ha szukseges modositst. Vedd figyelembe h a baba elso korben rad van utalva (szoptatas) es a te felelosseged majd maaodsorban a parode. Es a csalad tobbi tagja akkor johet szamitasba ha ok is kedvet ereznek hozza. 🙂

Amugy hasonlo kereteket akartam en is de az elet felulirta 😂 lasd fentebb a fiam esete...

Az a baj kérdező, hogy hidd el a legtöbb szülő tele elképzelésekkel, elvekkel fut neki a dolognak. És az elvek fele általában megy a kukába idővel. Láthatóan semmilyen szakirodalmat nem olvastál még a gyerekek lelki fejlődéséről. Ez amúgy nem baj, hiszen még terhes sem vagy. Kevesen olvasnak még ilyenkor, nem is gondolom, hogy kellene. A baj az, hogy rendkívül kategorikusan jelentesz ki általad jónak gondolt elképzeléseket, és rugalmasságot nem látok a valaszaidban. Pedig egy baba mellett, még akkor is ha maga a megtestesült Buddha akkor is szükség van rugalmasságra.

Ez a másik... leírod, hogy tudod, hogy minden baba más. De csak írod, a súlyát nem érzed. Ugyanis az hogy a tesód belerokkant az első évekbe az nem biztos, hogy azért van, mert bármit is rosszul csinált. Esetleg a gyerek természete eleve nehezebb vagy kifejezetten nehéz természet, plusz azért anyuka természete sem mindegy.

A szepa nem egy kitalált dolog, és nem elrontott babák esetében jön elő. Teljesen természetes jelenség, az is ha szélsőségesen üvölt ha anya kilép a látótérből, ahogy az is normális, hogy vannak babák akiknél nem jelentkezik. De ez nem érdem, vagy szégyenfolt az anyaság oltárán. Ezt egyszerűen a gyerek személyisége határozza meg... és ha durván szepázik akkor pont nem az a megoldás, hogy veszed a kabátod, mondván hogy tanulja meg. Minden, de minden szakember azt javasolja, hogy ilyen esetben meg kell magad adni a helyzetnek, mert annál előbb véget ér ez a korszak.

Tudod mi a szoktatás kérdése? Hogy asztalnál kell enni, de nem az hogy ha sok ember veszi körül akkor megszokja és ezzel elejét veheted a szeparációs szorongásnak...

Ne érts félre az énidő fontos, és igen ha van önkéntes segítség akkor miért ne élhetnél vele. De amikor már anya leszel akkor teljesen természetes lesz, hogy nehéz szívvel hagyod majd másra.

Gyerek nélkül fogalmad sem lehet róla mit vált majd ki belőled ha anya leszel.

Az én fiam matrica. Nehéz? Piszkosul! De ilyen a természete, és nem akarom megtörni. Ez nem azt jelenti, hogy teret engedek a dackorszakos hisztinek ha kitalálja, hogy túrórudit akar ebédelni.. szó sem lehet róla, akkor sem ha a feje tetejére áll. De biztos vagyok benne hogy 8 évesen már nem fog naphosszat az ölemben ülve játszani, sőt már óvoda végére sem.

Viszont az hogy az első években hogy reagálsz a dolgaira az egy hosszú távú befektetés és nem mindig a könnyebb út a jó, ha pl azt akarod hogy kamaszként ha nem is mindenbe de legalább a komolyabb gondjaiba bizalommal avasson be.