Mit tegyek, ha megbántam azt, hogy gyereket vállaltam, és megszűnt az életem értelme, nincs az életemnek értelme és nem lesz soha már?

Jujj de begurultunk kisbogár. MIvan magadra ismertél te is vagy mi ez a nagy gőg?

Persze én vagyok az érzelminyomorék selejt, szenny, aki rosszul van az ilyesfajta családi "idiltől", amit a fajtád tud nyújtani annak a gyereknek akit direkt hoztatok a világra. Hát hogyne. Még véletlenül sem veletek van a baj, akik csak potyogtattok világba és más életét teszitek tönkre.

Nektek mindenki, birka, szenny, érzelminyomorék, aki nem ész nélkül potyogtat gyereket, hanem átgondolja, és mit ad Isten nincsenek is ilyen gondolatai, hogy nap mint nap utálja a saját gyerekét.

De-de magadra ismertél, erre fel az alpári mocsok ami ömlik a szádból, meg a pattogás. Nem kapsz buksisimit, hát másokat cseszegetsz meg személyeskedsz velük. Nyugodj meg ettől nem lesz jobb az életed, mondjuk a gyerekednek sem. Nekem nem lesz rosszabb, ennyi.

Kérdező visszatért másik nicknévről.

Hiába alpáriskodsz, akkor sincs igazad, meg nehogy már más legyen a szemét mert te önszátadból világrahoztál egy gyereket, akit most bántasz.

Jól írták fent, pakolj össze és lépj le, míg nem teszed tönkre teljesen. Te meg mehetsz sportolni, meg iszogatni a haverokkal.

Mi a gond?

Mi lett veletek, kérdező?

Változott a helyzet?