Egy órán át hagytam sírni. Jól tettem?

Ne engedd magadat olyan édes kifejezésekkel manipulálni, hogy az ártatlan kis lelke meg ilyesmi! Millió egészséges, boldog gyerek nő fel úgy, hogy külön ágyban, külön szobában alszik! Tudja, hogy számíthat rád, nyugodj meg. A többség egyet ért Veletek, a széplelkeket pedig hagyd figyelmen kívül.

Nyugodt éjszakát kívánok Nektek!

22 hónaposan a gyerekkel aludni??? És apuka?

Imádom, rajongok a gyerekemért, de mellette szeretem a páromat is! És nem mellékesen nem akarok rátelepedni a gyerekemre. Biztos vagyok benne, hogy nem tesz jót a gyereknek sem ez a fajta rátelepedés. Gondolom vagy olyan szerencsés, hogy nem kell 2 évesen beadnod bölcsibe a babádat, és nem kell visszamenned dolgozni. Mert így elég elképzelhetetlennek tartom, hogy megmaradna a baba bölcsiben...

Apuka nem célozgatott még, hogy ideje lenne visszabújnod a hitvesi ágyba?

Hehe,kicsit eltértetek az eredeti kérdéstől,nem kell ám azzal foglalkozni,aki össze van nőve a gyerekével és majd oviba se engedi,mert mi lesz ott vele....

Ezen ne veszekedjetek,Ti tudjátok,mi tudjuk,hogy a módszer működik,ők meg aludjanak csak a gyerekkel.

Kedves Kérdező!

Írtam a férjednek is,hogy támogasson és segítsen neked következetes maradni,meglátjátok nem soká ez már csak csúnya felejtős rémálom lesz!

Szép estét!

Tényleg, igazad van utolsó!

Majd látják a kárát annak amit tesznek.

Bocsánat, hogy elkalandoztam a kérdéstől.

Kedves Kérdező! Én nem írtam a férjednek, csak elolvasgattam a hozzászólásokat! Szerintem jól csináltad! Bár tudom, hogy pokolian sz@r érzés most, de hidd el, hogy meg lesz az eredménye. Pár nap, és emlékezni sem fogsz az első nagyon nehéz lépésekre! Kitartás, és csak így tovább!

Nem fűzök különösebb ideológiát a dologhoz, nálunk egyszerűen így alakult: születésétől fogva minden áldott éjjel keltem a babámhoz, kerek egy éves koráig. A kiságy a mi szobánkban volt, de nem közvetlenül a hitvesi ágy mellett. Amikor már nagyobbacska volt és éjjelente felsírt pl. a tiétekhez hasonló álldigálás miatt, 3x szépen visszafektettem, igyekeztem megnyugtatni. Ha negyedszerre is sírt-rítt kivettem a kiságyból és beraktam közénk. Ilyenkor gyorsan megnyugodott és szépen aludt reggelig. Persze sokat vívódtam rajta hogy helyesen teszem-e, mert az egész család huhogott hogy majd odaszokik. Később megfigyeltem, hogy csak akkor kéredzkedik hozzánk, ha valami komolyabb fájdalma van, főleg fogzás idején. Mivel alapvetően nem a mi ágyunkban altattam és sosem vettem ki első nyekkenésre, nem szokott oda. Most már 20 hónapos, külön szobája van és csak nagyon ritkán alszik velünk. Amikor jön a foga vagy nagyon náthás keservesen felsír, ilyenkor szó nélkül áthozom hozzánk és ha kicsit kényelmetlenül is, de legalább alszunk. Legtöbbször csak 1 éjszakáról van szó, a legtöbb eddig 3 volt. És nem kell utána visszaszoktatni, mert amikor már nem fáj semmije nem ébred meg.

Biztosan lehet másképpen is csinálni és eleve minden gyerek más. A történetünkkel csak azt szeretném volna leírni, hogy nem akkora mumus a szülői ágyban alvás, ha nem csinálunk rendszert belőle.