Kisgyermekes anyukák! Ti is imádjátok ezt?
A kisfiam 11 hónapos, nagyon eleven, okos kisgyerek. Ma el kellett mennem pár dolgot elintézni, szóval apájára hagytam a kicsit olyan 2,5 órára. (Ebéd, és takarítás után mentem el)
Mikor hazaértem, a következő kép fogadott:
nappaliban minden játék szétdobálva, fél banán, kifli, kuki a szőnyegbe döngölve, a mosott, de még ki nem vasalt ruhákból egy pofás vár a kisszoba közepén, tele nápolyival, a fürdőkádban 3 narancs, és egy cipő (?), a férjem a gyerekszoba szőnyegén, fakanállal a pólójában, a kisfiam a zoknisfiókban aludt.
Ideges lettem, de el tudom képzelni, micsoda játék lehetett :)
Később, a romok takarítása közben találtam egy darabokra tépett plüsscicát a pelenkásvödörben, és egy kakis pelust a konyhaasztal alatt :D
Mikor a férjem felébredt, csak annyit kérdezett: Hol van a kis Ördögfióka?
Haláli volt :)
Van hasonlóan kellemes/kellemetlen élményetek?
Én nem imádom ezt!
Ez számomra nem "haláli". :(
Én ezen nem nevettem volna, hanem inkább sírtam volna.
Persze 3kisgyerek nálunk is tud alakítani, de apán kívül még ők is tudják, hogy a mosott vasalásra váró ruhákat nem dobáljuk szét, és a fürdőkádba sem dobunk narancsot, és hogy a kakás pelenkát bedobjuk a kukába... stb. A fiókban a gyerek... hát- ne haragudj- de ez a jelenet egy filmben valóban mókás lehet, de nekem ez nem jelentett volna akkora örömet, mint Neked, ha én erre érek haza.
Valóban nem vagyunk egyformák, és nem a szétszórt játékok- egy-egy ételmaradék a földön-asztalon stb. zavart volna. De azért van egy határ nálam is. Pedig nem mondhatnám, hogy rend vagy tisztaságmániás vagyok.....
29-es jól megfogalmazta szerintem.
De - mint mondtam, ha Nektek ez tényleg olyan nagy öröm, és haláli és cuki - akkor csak rajta! Nem vagyunk egyformák!! Valakinek ez belefér, valakinek nem annyira! :)
A 15. válaszoló vagyok.
A gyerekek miatt a lakótelepen ahol laktunk, a bölcsiben, oviban és iskolában elég sok családdal megismerkedtünk. A pici cuki szétpakoló gengszterekből nagy iskolások lettek, akik már egyedül is porszívóznak és tegnap este még port is töröltek, a 37-es cipőiket is egyedül szedik össze az ajtóból és teszik a helyére.
A sok családban sok apukát is megismertem, vannak közöttük olyanok, akiknél még az is értékesebb amit reggelente lehúzok a vécén és olyanok, akik tényleg szuper apukák, figyelmes férjek.
Akiknél ilyen kép fogadta az anyukát ha az apjára bízta a gyereket, azoknál a gyerek felnőtt, apuka meg megmaradt a kis hülye kretén szinten. Az elején ez vicces, de amikor ott vagy, hogy kettőt szültél de három gyereked van, TÁRSAD az nincs, de a neveletlen hisztis kiskamasz "fiaddal" több baj van mint a gyerekeiddel, akkor már ezen nem tudsz nevetni.
Az én volt férjem nem nőtt fel és még ismerek pár ilyet. Válásunkkor az apósom bocsánatot kért tőlem, hogy nem ilyennek nevelte.
Lehet, hogy egy szétbarmolt lakás neked vicces, de akkor már nem fogsz röhögni, ha ez a komoly felelősségteljes apuka (mert ezeknek eddig terjed az esze) az előzetesen kirakott téli ruhák helyett úgy gondolja, hogy csinosan öltözteti fel a lányát, és a -10 fokba kiviszi egy szál gyapjúharisnyában, vékony pulcsiban és tavaszi kabátban (az szebb, mint a téli pufi), sapka-kesztyű nélkül, amikor odahozza a megbeszélt helyre, a gyerek keservesen zokog, hogy fázik és lila a szája széle a hidegtől.
Nem én vagyok az egyetlen olyan anyuka, aki a gyerekes férje hülyeségei miatt szenvedett, ha most visszagondolok, mindegyik kapcsolatnak ami ilyet ismertem már vagy vége van, vagy gyilkolják egymást, mert az anyuka már ki van borulva, hogy semmit nem tud rábízni a férjére. Egyik házasságban nem csatáznak, ott viszont tudom, hogy anyuka kivel jár félre, mert az legalább férfi. (ő mondta)
Csak összehasonlításképp, azokban a családokban, ahol az apuka tényleg a társa volt az anyának (és még most is az), a gyerekeknek nem pedig a bolond nagytesója hanem a felelős apukája, ott hasonló történeteket hallottam az anyukáktól:
"képzeld, arra mentem haza, hogy a férjem összeszereli az új könyvespolcunkat, ott állt mellette a Bencus pelenkában, cumival a szájában és meg kellett zabálni, ahogy halál komoly arccal adogatta az apjának a csavarokat".
Vagy: "Tegnap mire hazaértem, a lányok kifestették az apjuk körmét, telerakták hajcsattal a haját. Le akartam fényképezni, de a férjem ezt már nem engedte, de ezen röhögtünk egész este."
Érzed a különbséget????
Olyat a rendes, felelősségteljes apákról (akik már 10+ éve azok) egyszer nem hallottam, hogy szétbarmolták volna így a lakást.
"Sajnálom, hogy sokaknak egy kis takarítástól össze dől a világ..."
Nem a kis takarítással van a baj, hanem azzal, hogy az anya ez után lépjen nyugodtan ki a lakás ajtaján, bízza a gyereket nyugodt szívvel az apjára, akivel ki tudja mit csinálnak. Azok a családapák, akik amúgy tök rendesek és felelősségteljesek, a lakásban benne van az ő munkájuk is (takarítás, szerelés, bármi), azok maximum egy kis rendetlenséget hagynak, bénán vasalják ki a blúzocskát, vagy mint a barátnőm férje, akinek mindig ki kell készíteni a gyerekek ruháját, mert nem tudja ízlésesen felöltöztetni őket, simán rájuk adja a sárga pólót a zöld szoknyával, kék harisnyával és a rózsaszín cipővel. De soha nem b....ták így szét a lakást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!