Kisgyermekes anyukák! Ti is imádjátok ezt?

ááááááá :)))) most már ki sem tudok akadni sok anyukán!!! Szerintem aranyos! El tudom képzelni a jelenetet. Egyébként én felolvastam a férjemnek akivel együtt nevettünk a sztorin. Nálunk van nagy gyermek és kicsi baba is. Hidd el a nagy után sem egyszerű takarítani. Azt ketten a férjemmel szoktuk csinálni. ( Igen anyukák most jöhet a tuti recept, hogy hogyan is kellene nevelni egy kiskamaszt, hogy patyolat legyen a szobája! :) ) Szóval én is dolgozok 3 hós baba mellett. Két napot cégnél a többit itthon. Plusz van hogy a rokonok gyermekei itt vannak hétvégén. Ilyenkor a gyerekek száma kb 5- 6 . Még soha nem okozott gondot az, hogy nem a falat suvickolják játék helyett és , hogy esetleg nekem kellett pakolni utánuk. Nagy ügy!!! Én élvezem ha jó kedvük van. Persze utólag rájuk lehet szólni, hogy a gyurma nem a szőnyegbe való de akkor is elő fog fordulni később is. Ez van. Ez nem egy szentély. Mindenki úgy éli az életét ahogy neki tetszik. Van aki a külvilág felé produkál és van aki magasról tesz rá és a nevetés, boldogság fontosabb. Szóval kérdező nem kell mással foglalkozni! Engem nem érdekel mit gondol más csak, hogy mi jól érezzük magunkat. ( ugye lefertőtlenítetted a kádat a narancsok után??? :) )

Szerintem ezt az egészet csak kitaláltad, és röhögsz a válaszokon. Én is :)

Azért a szaros pelenka az asztal alatt és a külvilág felé való produkálás közt van egy kis különbség......

Bocsánat, úgy értettem, hogy van köztük még pár fokozat... elnézést!:)

Ok. Szerinted mi történt, hogy ott volt az asztal alatt? Nem általános. Nem oda pakolják. Most ott volt. De tényleg kíváncsi vagyok mire gondoltok! Nem azt írta, hogy az asztalra volt kenve a kaki. Sem azt, hogy a gyerek fetrengett benne. Akkor mi ?????? Arra szoktam ilyenkor gondolni mikor megszóltok egy-két történetet, hogy ti mind nagyon példás szülők lehettek. Sem egy mosoly semmi lazaság és soha nem csináltok olyasmit amiről másnak eltérne a véleménye. Nem értelek néha benneteket! Az az érzésem sok válasz után, hogy befásultatok. Az a válaszoló aki dolgozott és a férje nem segített és rendszeresen ez a kép fogadta azt megértem. Én is kiakadnék. De itt szó nem volt ilyenről. A párja segített pakolni. Találgattok, hogy persze kimerült a segítség egy-két plüss játéknál. De ezt is csak gondoljátok. Talán rossz tapasztalat stb. De miért kell mindent kivetíteni másokra? Sokaknak szentírás a babakönyv stb. Persze vannak ésszerű határok de néha már túlzásba estek mások elítélésével. Ez nem az az oldal ahol szentté avatnak bárkit is. Ha akarja valaki írja le az ő tapasztalatát de milyen jogon ítéltek el embereket?

Mi szeretjük egymást, sokat kacagunk, mókázunk hármasban és lazának is tartom magam. Nem vagyok se rend, se tisztaságmániás. Ki lehet borítani az összes játékot, nem kell elpakolni, ha éppen indulunk valahova és késésben vagyunk. Nem járok felmosóval és portörlővel a kezemben, nem borítana ki, hogy a megmaradt étel nincs kidobva, stb. Azért a szőnyegbe taposott ételnek nem igazán örülnék, de még talán ilyen is előfordulhat véletlenül, (bár az is inkább nagyobb gyerek mellett). Viszont a frissen mosott ruhák szétszórása és náplyival való teleszórása nekem nem fér bele. Ez olyan, mintha a férjem lemosná az autót és én 1 óra múlva a gyerekkel együtt összekenném egy franciakrémessel. Aki ilyet csinál az egyszerűen nem tiszteli a másikat, még akkor sem, ha ezek után ő maga egyedül tenné rendbe.