Miért jó sírni hagyni a babát?

Szerintem kegyetlen dolog szándékosan sírni hagyni egy babát, én nem lennék rá képes. Persze van, hogy mondjuk éppen a fürdőben vagyok és nem tudok kiugrani hozzá az első nyekkenésére, akkor előfordul, hogy 1-2 percet sír, de sietek hozzá, ahogy tudok.

Elítélem az olyan anyát, aki képes nyugodtan üldögélni a másik szobában, miközben a gyerek ordít a kiságyban.

Nem ez a kegyetlen, hanem az abortusz!

Én nem azt írtam, hogy szándékosan sírni hagyom, meg hogy nyugodtan ücsörgök a másik szobában (egy szobás albérletben lakunk!)

Annyit írtam, hogy a gyereknek meg kell tanulnia, hogy anya mindig nem ér rá!

13-as vagyok. Bírom, hogy rögtön jön az általánosítás, hogy biztos nincs gyerekem, mert valamit nem úgy csinálok, ahogy te. De bizony van gyerekem és kb 3 hónapos koráig nagyon sírós volt. De soha nem hagytam szándékosan sírni. Igen, fáradt voltam, keveset aludtam, meg minden, de szerintem ha valaki gyereket vállal, akkor tudomásul kell vennie, hogy egy kisbaba sajnos 24 órás készenlétet igényel.

Most 5 és fél hónapos, nagyon ritkán sír. Ha éhesen ébred, leginkább csak nyüszög, nem kezd el üvölteni rögtön, és én ezt annak tudom be, hogy biztonságban érzi magát, tudja, hogy nem kell visítania ahhoz, hogy anya foglalkozzon vele. Úgyhogy most könnyebb dolgom van, mint annak, aki hagyta sírni a gyerekét, és idősebb korában is állandóan üvölt, mert nem érzi magát biztonságban.

Aztírtad, hogy amég a gyerekem üvölt, én addig a másik szobában olvasgatok!

Egyébként még csak esélyem sincs a másik szobába menni, mert egy szoba van!

De amég én mosogatok, vagy bepakolok a mosógépbe, addig sírt mindkét gyerekem!

Nem gondolom, hogy ez kegyetlenség lenne!

Én sem akkor álltam neki mosogatni, mikor sírt a babám, hanem ha már nekiálltam akkor azt be is fejeztem!

Nekem is első helyen a gyerek áll, de ezt már leírtam az előbb, gondolom ez elkerülte a figyelmedet!

Ne velem kötekedj, hanem csücsüjj le a gyereked mellé, hallgasd nem-e sír! mert ha sír, akkor aztán nyomba fel kell venni! :)