Más is érezte úgy, hogy végtelenül hosszúak a napok a babával?
2 hónapos a lányom és eljutottunk oda amikor már sokat van ébren. Egyszerűen úgy érzem elfogytam. Énekelgetek, bohóckodunk, hasalás, kontrasztkártya minden ami csak eszembe jut és alig telik az idő. Csak úgy lerakva nincs el, igényli a "szórakoztatást" de ugye még túl sok mindent nem tudok csinálni vele. Gondolom (remélem) jobb lesz amikor már megfogja a tárgyakat, forogni kezd, de jelenleg úgy érzem sose jutunk el odáig, vánszorognak a napok. Délután másfél óra séta.
Éjjel se tudom korán letenni addigra beüt a hasfájás, jön az órákig tartó ordítás.
Más is érezte így?
Szívesen fogadok ötleteket mivel lehetne elfoglalni.
#10! Hú, ez tényleg nagyon hasonló. Én egész terhesség alatt azon voltam, hogy bagoly típus legyen. Mondhatjuk, hogy bejött. Túlságosan is🤣
Dettó ugyanez. Rajtam is ordít. Az altatásom meg egyenesen sértésnek veszi. Én is vártam a megváltó rezgő széket, abból kiindulva, hogy babakocsiban alszik. (Természetesen nem órákig hagynám benne, csak mindenhol máshol 2 óra altatás után alszik max.5percet és ébred ordítva, hiába vagyok mellette/alatta. Babakocsiban meg kint fel se lehet ébreszteni. Ebből gondoltam, hátha mélyebben bealudna és át tudnam rakni.) Na, de nem jött be. Elvan benne, ha 1. Nem álmos 2.Rezeg 3. Zenél 4.Pörgetem rajta a vackokat. Szóval pont arra nem jó, amire vettem😂
Az én kedvenc mondatom, hogy peeersze, nem is sír. Ugyanis házon kívül a világ legnyugodtabb gyereke.
Mellette próbálom befejezni a lakásfelújítást, plusz dolgozom heti pár órát. Ne menjünk bele, mekkora sikerrel 🤣
#8
12! Ne is mondd! Kérdezem a védőnőt, orvost, mit csináljak vele? Hát, semmit, minden jó, nem is sír.
Most fél órája próbáltam altatni, mert már jelezte, hogy nagyon álmos, végig ordította, löki el a kezem. Kijöttem, hogy vegyek egy nagy levegőt, mert már kikészít ez az állandó kudarc. Ahogy kitettem a lábam, abbahagyta az ordítást. Itt meg mindenki csak azzal jön, ne hagyjuk sírni. Oké, akkor költözzek el?😂
#11
Én nem a gyereket szórakoztattam, hanem a tevékenységeimet meséltem neki.Vagy mesét mondtam hangosan, vagy youtuberól szólt mese(nem nézte, csak a hangot hallotta).Pl vasalás közben magyaráztam.Elmeséltem ami eszembe jutott.Ugy is mondhatnánk, hogy hangosan gondolkodtam.Vagy mikor ilyen kicsi volt kb a nap nagy részében szoptattam, akkor meg sorozatoztunk,star trek végtelenítve:)
És nem akarlak elkeseríteni, de ez ettől nehezebb lesz.Bár kinek hogy.
Lionelo Otto hintánk van, megváltás volt esténként a visító babával.
Kiraktam magam mellé a konyhába míg főztem, őt ringatta a cucc (elemes uh nem kell lökni) én meg csináltam a dolgom meg magyaráztam neki.
Mondjuk az enyémről kiderült hogy tejfehérje érzékeny, kapott új tápszert és 2 nap múlva egy hangja nem volt. Előtte meg full hülyének nézett a doki mert minden baba sír, kólikás. 8x vittem orvoshoz hogy ez nem normális, a mélyponton 13 órát ordított egy nap 20 perc beájulós alvásokkal.
Szóval én ezek után nem hiszek a hasfájás ok nélkül sztoriban, valami okozza, inkább ennek próbálj utánajárni.
18-as, pedig a hasfajas egy teljesen normalis, elettani folyamat.
De nem minden esetben es mertekben!
Te jol erezted, hogy nalatok valami baj van, ennyi siras nem normalis, de ez nem azt jelenti, hogy mindenki igy jar 🙂
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!