Hogy bírják a nők az anyaságot, főleg az elején?

9, megelőztél.

Most akartam írni, hogy megint ott van a szuper okos észosztó nő, aki távolról látja a babákat és megis mindent jobban tud mint azok, akiknek már van gyerekük 🤣

Nekem senki nem mondta, hogy a gyereknevelés habos torta, így nem arra készültem. Az első gyerekem ki is tett magáért, mert 2 éves koráig borzasztó alvó volt. Nappal jól bírtam, de éjszaka már sírtam az álmosságtol és a tehetetlensegtol.

A második hozzá képest egyelőre jól alszik, de a nagy most lesz 3, borzasztoan nehéz vele néha, rengeteg türelem kell, és szerintem ez még csak a kezdet.

Faradtsagra ott a kávé, az sokat segít. De egy egészséges kapcsolatban nem a nő vállal gyereket, apuka meg néha vigyáz rá, hanem mindketten kiveszik belőle a részüket, így nem kell egyedül csinálni mindent.

Számomra nem a fáradtság és a dackorszak a legnehezebb az anyaságban, inkább önmagam kiismerese, a türelem tanulása, hogy nagyon ritkán tudok magamban lenni (amire nagyon nagy szükségem lenne, de ha mégis osszejon, hiányoznak a gyerekek...). De nem cserélném el soha semmire, így tökéletes az egész.

Nekem a 2 lányom álomgyerek volt, 3 hónapos koruktól átaludták az éjszakát. De előtte is csak egyszer keltek. Aztán megszületett a fiam.

Na itt fogadtam meg, hogy több gyerek nem kell. 1,5 éves koráig 20 perceket aludt. Éjjel is kelt 20 percenként és nappal is. Egy rohadt zuhanyzást nem tudtam elintézni, mert tuti ordított. Voltak olyan gondolataim, hogy kiugrok az ablakon, hallucináltam a fáradtságtól. Segítség persze nulla... Hát most sincs könnyű természete őfelségének, de most már legalább alszik. 3 éves most.