Én megélem az anyaságot, de a párommal mi lesz? Én leszek majd a hibás?
Korábban nagyon szerettem volna gyereket, valahogy anélkül nem is tudtam elképzelni az életem.
Azután, igaz más úton, de "anya lettem". 5 éve az életembe került egy kislány.
Nem akarom részletezni, annyi a lényeg, hogy napi kapcsolatban vagyunk, nagyon sokat segítek neki, és imádom. Nem tudom elképzelni, hogy a sajátomat nála jobban szeretném. Teljesen olyan, mintha az enyém lenne. Ő is nagyon kötődik hozzám. 5 év alatt nagyon megszerettük egymást.
A lényeg annyi, hogy én 5 éve nem akarok anya lenni. Minden ilyen érzésem meg tudom élni vele, ráadásul sok időmet, energiámat elvonja ez a kislány. De mondom, ez nem esik nehezemre, mert nagyon szeretem.
A párom ebben nem vesz részt. Megért engem és örül, ha én boldog vagyok vele. Néha céloz rá a párom, hogy szeretne gyereket. Én meg ilyenkor megmondom őszintén, hogy én most még nem, de talán sosem.
Szerintem ezért nem hagyna el. De idővel lehet, hogy mérges lesz rám? Ti mit gondoltok erről?
Ha nagyon szeretne sajátot, ne vedd biztosra hogy nem hagyna el! Megérik a pasikban is hogy kell család, mivel az összes haverjának lesz, nincs akivel programot szervezzen, mert már senki nem ér rá a család miatt, nem hivnak el családi programokra, mert más családosokat hívnak...
Egy pali talál 40-50 évesen is olyat aki szül neki, De egy nő 40 évesen már nem talal olyan palit akinek ne lenne gyereke, és akarna még gyereket...
Mi van? Kinek a gyereke ő, meg egyáltalán miért kötődsz így egy idegen gyerekhez?
Arra nem gondoltál hogy ő egy nap felnő és mivel nem vagy az anyja,semmi közöd nem lesz hozzá? Vagy örökbe fogadod?
Már bocsi de ez nem hangzik egészséges kapcsolatnak azzal a kislánnyal, neked nincs jogod anyja helyett anyja lenni, ellenben a párod akarna sajátot és elfecséreled az idejét! Valami nem oké itt pszichésen...
Tuti, hogy idővel erre rámegy a kapcsolat. Vagy megunja a várakozást, és otthagy, vagy megutál amiért megfosztottad az élménytől.
Amúgy ott a hitegetés, hogy "talán soha", "még nem". Csak ugyanazt tudom mondani, mint azoknak a nőknek akiket a pasikjuk ilyen ködös dumákkal altat esküvő/gyerek témában: Gondolod át mit akarsz. Mi az a még? Még meddig? Évekig? Amíg a cuki ismerőskislány kamasz nem lesz, és ciki nem lesz neki felnőttekkel barátkozni?
Erre nem lehet építeni, mert nem mondasz sem igent, sem nemet. Nem tudom mennyi idősek vagytok, de ha 25+, akkor szakítsatok, mert ha a másik gyereket akar, akkor nem ér rá veled évekig szórakozni, amíg kitalálod, hogy mit akarsz.
Nem gondolnám, hogy ártok a gyereknek. Sőt!
Most én hagyjam el? Megérteném, ha neki ez problémát okoz. De én hagyjam el?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!