Hogyan adhatnék le 40 kiló felesleget különösebb megterhelés, erőfeszítés nélkül?

Hiába szavazgatják itt le egyesek a válaszokat. Majd az élet a kérdezőt rá fogja kényszeríteni, hogy lefogyjon, ha nem elég motiváció számára az, hogy saját maga és egészsége miatt lefogyjon.

Majd egy betegség rá fogja kényszeríteni, de lehet, hogy akkor már késő lesz. A megelőzés még mindig egyszerűbb és célravezetőbb.

És hiába lett az előző válaszom, (16) 0%, attól még igaz. Tudom, mond meg az igazat és betörik a fejed. Szebb stílusban meg a kérdező nem érti meg, hisz előttem már ezzel próbálkoztak, teljesen eredménytelenül.

A túlsúly rengeteg egészségügyi problémát hordoz magában. Aki ezt nem éri fel ésszel, azt joggal lehet nevezni saját maga öngyilkosának.

Nem vagyok benne biztos, hogy igaz a kérdés, mert ez annyira állatorvosi ló!

Saját példa hasonló, illetve rosszabb kiinduló paraméterekkel: elhessegettem magamtól a problémát egész addig, míg nem lett egy lábszárfekéllyel fenyegető bőrelváltozásom vénás keringési zavar miatt. Az ettől a ronda betegségtől való félelmem vitt rá, hogy muszáj elmenni terheléses cukor és inzulinvizsgálatra, amit előtte nem mertem megtenni, és bizony piros jelzést felmutató eredmény jött ki, még nem visszafordíthatatlan, de könnyen azzá váló út a cukorbetegség felé. Úgyhogy engem a nagyon durva betegségektől való egész konkrét megijedés vitt rá az életmódváltásra, idáig 15 kilónál tartok 4 hónap alatt, és láss csodát: el nem tudtam képzelni, hogy ezt hogy lehet megcsinálni, például hogy ne egyek napi szinten 10-20 deka édességet (korábban annyira féltem a megvonási tünetektől, hogy meg se próbáltam, hogy ne legyen itthon), és láss csodát: mikor nagy a szükség, meg lehet. Pár nap önmegtartóztatás után (motiváció az ajtón konkrétan kopogtató betegségektől való félelem) én lepődtem meg legjobban, hogy már nem is kívánom. Pl 1 pohár gyümölcsteához 2 cukor volt a normám, ezt levittem másfélre ("hű, de édes ez!"), majd egyre, majd félre és jé, nem is kell ebbe cukor! Egyszerűen megváltozott az édes íz érzékelésem, lejjebb ment az ingerküszöb. A ételmennyiségeket is lassú, alapos megrágással, előtte, közben vízivással le lehet csökkenteni úgy a felére, hogy jóllakom vele. Minden étkezéshez legyen zöldség (árát a luxuskalóriás nasikon megspórolni), a rost eltelít és emésztést serkent. A húsos saláta teljesen jó, nyugodtan mehet az öntet is, nem kell fűrészport enni. Tészta ne legyen, még ha könnyű is megfőzni (a zöldséget se nehéz), mert neked szükséges tápanyagot nem ad, csak kalóriát, és mivel magas glikémiás indexű, még gyorsan újraéhezel is utána.

Másik oldalról a mozgás: pont úgy voltam, mint te. Én mozogni - az kizárt. Egyetlen dolgot szeretek és tudok: sétálni. Úgyhogy minden nap egy óra séta. Ha neked a bicikli jön be, akkor a bicikli, 5 perccel kezdve, és akár kétnaponta 1 perccel növelve, mondjuk fél óráig. Kétszer akkora testsúlynál a kalóriaégetés is kétszerannyi, tehát számít a fogyásban. Egy óra sétát ekkora súllyal is lehet bírni, nem kell rohanni, és akár meg is lehet pihenni közben. Az állóképességed pedig egyre fog javulni (pláne hogy még a súlyod is csökken, minden kiló számít), egyre tovább fogod bírni.

A harmadik láb a psziché. Nem tudom, milyen betegséged van, de azon kívül is valószínűleg van önértékelési zavarod, tehát ahol kezelnek, ott kérj tb támogatott pszichológust, aki általában is foglalkozik a lelki bajaiddal, meg a fogyásban is támogat.

Nézzél youtube videókat az inzulinrezisztenciáról, hasznosak és lelkesítők, egyáltalán nem bántó stílusban. Érdemes lenne kivizsgáltatni magadat, kardiológia, inzulin, cukor, pajzsmirigy, az utóbbi alulműködése esetén például napi 1 tabletta is hozzájárul a kalóriaégetéshez. Szóval komolyan kell magadat venni még addig, amíg nem kerülsz még nehezebb helyzetbe. Ahogy jönnek a sikerek, úgy nő a saját lelkesedésed is.

Gyomormszűkítő műtét.

Erőfeszítés nélkül lefogysz, bár az egészségednek gondolhatod milyen jót tesz ez a módszer...

Hidd el, ismerősi körből több embert is műtöttek így, úgy, hogy nem volt indokolt.

Leteszi azt a bizonyos összeget és műtik.

Hogy mennyire etikus ez, az már más kérdés.

Sehogyan.

Csak erőfeszítéssel.

Én élvezem ha kiköpöm a tüdőm. De még jobban élvezem hogy egy hónap múlva ugyanannyit már simán megcsinálok erőfeszítés nélkül. Imádom hogy izmosodok.

Amíg nem próbáltál ki 20 sportot addig nem mondhatod hogy nincs olyan amit szeretsz. De ugye ez is erőfeszítés lenne...

En egy percig se elvezem, hogy kikopom a tudom, es azt se ha faj mindenem. Es borzalmasam utalom minden percet ... megis heti 3x1 orara lemegyek az edzoterembe mert nem akarok akkora lenni mint te sot fele akkora se kb 😀 167 cm vagyok es 68 kilonal ugy dontottem 70x kilot mar nem akarok a merlegen latni. Most tartok 60kilonal .

Utalom , de biztos nem leszek 100 kilos undormany.

Te viszont pikk pakk 150 majd 200 kg leszel mert semmit nem vagy hajlando csinalni.