Extrém túlsúly esetén szabad kifejeznem az aggodalmamat? Felajánlhatom a segítségem?

Ahogy a 3mas írja

Amugy mikor en voltam annyira elhizva, barhogy szoba kerult a sulyom, akar segito szandekkal, tovabb zabaltam a szomorusagtol es csakazertse fogytam le. Amikor magamnak hataroztam el, akkor sikerult

Elvileg jogos lenne, de sajnos az esetek 99 %-ban a másik személyes sértésnek veszi a dolgot.

A húgom 158 cm, 135 kg, de megsértödött, amikor megmelítettem neki, hogy adott esetben az egészségével nagy bajok lesznek. (És nem letámadtam vagy bunkóskodtam, egy beszélgetés során jött elö a súly/túlsúly illetve étkezés téma. )

Sajnos csak akkor tehetsz bármit is, ha tanácsot kér. Akkor se azt kell neki mondani, hogy te mit hogyan csinálsz, hanem keressetek együtt egy szakembert.

Mert nem minden sablon illik minden emberre, nem biztos, hogy amit te csinálsz, pont az/annyi kellene a nővérednek is. Személyre szabott segítségre van mindenkinek szüksége.

Én mindenképpen kötelességemnek érezném, ha a testvéremről lenne szó. Ha már kérdezett is téged, akkor biztosan szeretne ő is hasonló változást, de még nem áll (egészen) készen erre.

Az ilyen helyzetekben valóban nagyon fontos az érzékenység. Bár sokszor jó szándékkal szeretnénk segíteni, a testsúly kérdése mindenképp nagyon érzékeny és személyes téma. Az alábbiakat érdemes megfontolni:

A legfontosabb, hogy támogató és megértő módon közelítsd meg a kérdést, ne pedig kritikus vagy bántó szándékkal (ezt már kifejezted, szóval itt nem lesz probléma). Talán egy beszélgetés kezdeményezése a mentális egészségről vagy az általános jóllétről lehet egy jó kezdet, ahol felvetheted, hogy te hogyan élted meg ezt az egészet, és ha érdekli, szívesen megosztod ismét/részletesen a tapasztalataidat. Megoszthatod, hogy milyen pozitívumai voltak nálad a fogyásnak, de érdemes elmondani, hogy nem kell sanyargatni magát vayg túlzottan szigorúnak lenni magával fogyás közben sem, és úgy is lehet eredményt elérni.

Az egészség nemcsak a testsúlyról szól, hanem a fizikai és mentális jóllét egységéről is. Érdemes felajánlani a támogatásodat nem feltétlenül a fogyásra fókuszálva, hanem arra, hogy közösen tegyetek valamit az egészségért – például közös mozgás, egészséges receptek kipróbálása, vagy akár a stresszkezelés módjainak keresése (ha van lehetőség több közös programra)

Ha úgy érzed, hogy ez a téma nagyon kényes a nővéred számára, érdemes tiszteletben tartani, hogy ő mikor érzi magát késznek a változásra. Néha a legjobb, amit tehetünk, hogy megmutatjuk, itt vagyunk, amikor szükség van ránk, és nem próbálunk erőltetni semmit.

Ha mégis úgy döntesz, hogy felhozod a témát, érdemes lehet előre megkérdezni tőle, hogy nyitott lenne-e rá, ha megosztanád vele a tapasztalataidat. Így érezheti, hogy nem kényszeríted rá a segítségedet, hanem szabadon dönthet.

Egyébként amint a 6-os írta, a legjobb, ha amint nyitott a változásra, elmentek egy szakemberhez (remélhetőleg jóba futtok bele), aki tovább tud segíteni. Nagyon jó dolog, hogy így törődsz a nővéreddel, remélem ő is értékeli majd.