Mi lennél inkább: anorexiás vagy súlyosan elhízott?

20-as: ez nagyon érdekes, köszi!

De hogy a manóba izgathat valakit az, hogy nézi, ahogy más eszik vagy hogy etet valakit?!

Anorexiás. Voltam is az régebben. Mindig vékony alkat voltam. Inkább meghalnék, mint elhíznék. Nem is szeretek már enni. Nem vagyok depressziós, sokkal nagyobb örömök vannak az életben, mint az evés (nem anyagi természetű dolgok).

Nem nézem le a túlsúlyosakat, láttam már az elhízottság ellenére is szép nőket, de én nagyon nem akarnék hízni.

Sajnos nem igaz, amit a 19-es ír. Az anorexiásokat is bántják. Sokan nem értik, hogy nem divatból meg beképzeltségből lesz valaki anorexiás, azt sem értik, hogy nem tehet róla. Bizonyos szempontból feltűnőbb, ha valaki a sovány irányban tér el az átlagtól, mert több a túlsúlyos ember manapság.

Ha egészség szempontjából nézzük, az elhízást sokkal tovább lehet csinálni súlyos egészségi következmények nélkül, míg a soványság bizonyos szint alatt rohamosan válik egyre életveszélyesebbé.

Azzal vitatkoznék, hogy a súlyosan elhízott emberek mentálisan egészségesek lennének. Ha már valakin 50+ kg felesleg van, ott valami nem stimmel. Kivéve ha egészségügyi okai vannak (anyagcsere zavar, hormonzavar stb).

Súlyosan elhízott ember lehet boldog. Anorexiás nem. Szerintem egyértelmű a választás.

Ha az lenne a kérdés, hogy súlyosan elhízott vagy kórosan sovány lennék inkább, de mindkettő lelki probléma nélkül, akkor kórosan sovány.

22. Látszik hogy nem érted az egészet. A body positivity nem arról szól, hogy a kövérséget dicsőítsék. Hanem az önértékelés fontosságáról, hogy épp aktuális kinézettől, kilóktól függetlenül értékelje, szeresse magát az ember. És ha sikerül megbékélni, elfogadóbb lenni önmagával, elengedve az öngyűlöletet, állandó önmarcangolást, akkor ez segíthet megnyugodni, és segíthet abban is, hogy szép lassan lelkileg készen álljon akár egy egészségesebb életmód befogadására és fenntartására is.

Tudom, mert nekem is segített. Elhízott voltam, lefogytam. És nem, nem azt ünnepeltem ezzel hogy jó elhízottnak lenni, és szèp vagyok így is, nem kell javítani a helyzeten, szimplán csak tudatosítanom kellett magamban hogy értékes ember vagyok, teljesen mindegy, hogy nézek ki, ez nem múlhat külsőségeken.

Egy ember sem attól lesz értékes, hogy x vagy y módon néz ki, ennyi vagy annyi a súlya. Persze most Bizonyos emberek bizony háborogni fognak, de akkor is, A 120 kilós ember is ugyanúgy lehet jó ember mint egy 50 kilós. Ennyi. Nem olyan bonyolult ezt az üzenetet megérteni.

"azt már tudom, milyen 120 kilósnak lenni, szóval a másik végletet is kipróbálnám. gyorsan felszedném a hiányzó kilócskákat"

Ahogy azt gondolja Móricka, aki azt hiszi, hogy az anorexia=soványság.

Ha anorexiás lennél, minden plusz "kilócskádért" megküzdenél mint malac a jégen.

Dagi vagyok, egesz eletemben ezzel kuzdok de inkabb ez mint az anorexia.

Egyreszt latom kozeli ismeroson, masreszt az lenyegeben betegseg es fizikai allapot. Mig az elhizas csak alapot