Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Párkapcsolati probléma kérdés nélkül?
4 éve vagyunk együtt, van 2 gyerek, ebből 1 közös. A párom házas, de már 8 éve külön élnek. 2 évvel ezelőtt felkereste a felesége és kiakart békülni a párommal, pedig ő költözött el a közös otthonukból 2 gyerekükkel, mert a szerelem elmúlt nála. A kapcsolatunk elején megígérte, hogy elfog válni, amint lesz elég pénz ügyvédre, mert nem akar találkozni a nővel. Bele is mentem, elfogadtam az érveit. 2 évvel ezelőtt felkereste a felesége és békülni akart, én akkor harcoltam a páromért és "visszahódítottam", holott éreztem, hogy érzelmileg nagyon felkavarta a felesége felbukkanása. Tudtam, ha nem harcolok, elveszítem és visszamegy, de nagyon szerettem és nem tudtam elengedi. A párom 2-3 hónapja felkereste a feleségét telefonon, mikor lebukott volt vita, veszekedés, számonkérés, minden ami kell. Egyetlen magyarázata, hogy bosszút akar állni, mert nagyon szerette őt, tönkretette a házasságukat és ezt nem tudja elfelejteni. Az sem érdekli, hogy ez nekem milyen rosszul esik, és az sem, ha erre a kapcsolatunk rá megy. A válásról hallani sem akar. Nekem nem mondja, hogy szeret, de ezenkívül másból észre se veszem, hogy nem szeretne. Nem tudom mit érez irántam vagy mit nem. Mikor rákérdeztem azt mondta, hogy szeret, de ezt már nem mondja, pedig korábban szinte mindennap mondta.
Nem tudom hol rontottam el! Nem tudom mit tettem vagy mit nem tettem, amiért felkereste a feleségét!
Nem tudom, hogy mit csináljak! Szeretném, ha engem szeretne és senki mást, szeretném boldoggá tenni és vele leélni az életemet, de már nem akarok harcolni érte.
Én azonnal szakítani akartam vele, de az anyagi helyzetünk nem engedi, hogy megvalósítsuk és megbeszéltük, hogy tavasszal leülünk megbeszélni, hogy mi legyen velünk. Közben mennek a telefonálgatások, próbálok úgy tenni, mintha nem érdekelne a dolog, közben meg felemészt az idegeskedés. Nem tudom mit érzek iránta jelenleg, össze vagyok zavarodva (gondolom ez az írásomon is látszik). Még mindig szeretem, de azt hiszem már nem úgy, ahogy korábban. Jó hozzábújni, de nem tudom, hogy ez csak a megszokás miatt van-e.
Azt nem írjátok, hogy azonnal pakoljak össze és költözzek el, mert ez lehetetlen, megvalósíthatatlan.
Kérdésem nincs, de véleményt várok!
Egyik előző vagyok. Szerintem most mindegy hogy hívjuk, amit te érzel köznapi szempontból az is szerelem. ha nem lettél volna szerelmes, nem áldoztál volna fel annyi mindent ezért a hapsiért. És nyilván vonzódsz is hozzá, mert ha nem vonzódnál, letojnád hogy képben v an a másik nő. Szóval ezen kár csámcsogni hogy mi a szerelem.
A te szempontodból teljesen mindegy hogy a felesége miért akarja visszacsinálni a házasságát. Egyébként egyet értek veled, nem hinném hogy szerelmes lenne. Ha annyira elege lett annak idején a férjéből, hogy fogta magát és elhagyta, mert már unta a hapsi látványát, és képes volt emiatt lelépni, az a nő nem lesz csak úgy szerelmes megint :) szerintem vagy az van, hogy volt egy pasija, aki otthagyta, és nincs pénze, vagy nem is volt pasija, de valami miatt anyagilag padlóra került és kell egy új pénzforrás. Mást nem nagyon tudok elképzelni. Biztos hogy nem a család egyesítése a célja, hiszen ha eddig nem érdekelte hogy a gyerekeinek nincsa apja, akkor most miért kezdte el érdekelni?
A barátod ettől függetlenül mindent elhisz és oda van érte. De majd koppanni fog. Ehhez viszont neked nincs közöd, és felesleges bármit is mondanod neki. Szerintem amint lehet lépj le. Nem kell neked ehhez asszisztálni meg tönkremenni lelkileg.
54.es köszönöm! Megértetted, amit az eddigi 6 oldalon próbáltam elmondani. Az érzéseim megfogalmazásában nem vagyok valami jó, de neked sikerült megérteni!
A párom is tesz a kapcsolatunkért, de neki ez kimerül az anyagiak biztosításában és a szexuális élet karbantartásában. Ami jó és hasznos, meg kellemes, de nekem ez igazából kevés, egy kicsivel több törődésre vágyom és most jön az, hogy beismerem ebben a témában hülye vagyok! Mert képes vagyok mindenről lemondani és bármit megadni, én akkor vagyok boldog, ha a szeretteim szemében látom a boldogságot, az elégedettséget, ennyivel beérem, holott kicsivel többre vágyom!
Ne foglalkozz a kötözködökkel.
A lényeg, hogy te mindent megtettél a kapcsolatodért, ami tőled telt.
Ha különváltok, akkor is ez legyen benned, mert a fordítottja sokkal rosszabb lenne és nem tudnál továbblépni amiatt, hogy bár ezt meg azt tettem volna.
S tényleg élj úgy, hogy sose függj senkitől.
Jaj egy kérdés, honnan tudod, hogy nem vagy voltál szerelmes? Nekem nem úgy tünik.
Kívánom, hogy minden jól alakuljon a te és gyermekeid életében!
Nem olvastam el minden hozzászólást, de annyira ismerős a helyzeted, hogy gondoltam megosztom veled hasonló tapasztalataimat. Amikor megismertem a gyermekem apját, már évek óta külön élt a feleségétől, de nem váltak el, mondván hogy a vagyonmegosztás nagyon macerás lenne. Nem érdekelt a dolog különösebben, szemtanúja voltam annak, hogyan ölik egymást, ha találkoznak, és hogy mennyire ki van idegileg az asszonytól a hapsi, szóval egyértelműnek tűnt, hogy ott már nincs szeretet. Aztán teherbe estem, és megígérte, hogy elválik. Csak ígérte, és ígérte és ígérte... De semmi. Pedig még közös gyerekeik sem voltak. Közben kiderült, hogy újabban átjár néha rendbeszedni az asszony házának a kertjét, mert szegény egyedül nem tudja... Meg hasonlók. Ultimátumot adtam, hogy a szülésig vagy beadja a válókeresetet vagy lelépek. És ő inkább hagyta hogy elmenjek, minthogy elindítsa a válást. Én pedig ígéretemhez hűen elköltöztem. Utána még mindig ígérgetett, hogy most már tényleg elválik és akkor együtt élünk családként boldogan. Én hülye még nyitva hagytam neki ezt a lehetőséget, sőt, mivel szerettem, és akartam is ezt a családosdit, kértem is rá, hogy akkor mielőbb kerítsen erre a válásra sort, mert szeretnék normálisan vele élni. Elhalmozott, kényeztetett, ígérgetett. Aztán eltelt két év, és még mindig nem vált el. És akkor végleg lezártam magamban ezt a történetet és ismerkedni kezdtem, mire fel ő soha többé nem állt velem szóba, mert az ő értelmezésében én elhagytam és megcsaltam, pedig ő mindent feladott volna értem. Na persze... A feleségével azóta is külön élnek, és azóta sem váltak el. Én egy életre megtanultam, hogy ne dőljek be ennek a dumának: "ez a házasság a nejemmel csak egy darab papír szivem, évek óta nem élünk együtt, tudod hogy téged szeretlek!"
Ha a házasság csak egy papír, akkor egy ilyen jelentéktelen dolgot igazán meg lehet semmisíteni. Ahol nem válnak a felek, annak általában több oka van, mint az anyagiak.
Mindezek ellenére tudom, hogy a gyermekem apja szívből szeretett engem (is). Tudom, hogy sokat jelentettünk neki régen. Csak épp nem eleget, és mindez egy gyáva jellemmel is párosult. Ezért is volt nehéz felismerni a helyzetet. Mert a szeretete őszinte volt, és így reményt adott, hogy rendeződnek a dolgaink. De az asszony érzelmi hatalma még távolról is megbéklyózta. SOHA ne kezdj nős férfival többé. SOHA.
Köszönöm a jókívánságokat!
Abból gondolom, hogy sose éltem át, olyat amiről mások meséltek, mindig reálisan láttam a páromat, a kapcsolatomat. Úgy gondolom, ha az ember szerelmes, akkor tudja, hogy mikor az. Ha utoléri a szerelem, akkor biztos benne. Én kétlem, hogy azt a szerelmet éltem volna át, amit átlagosan az emberek szoktak.
Tegnap próbáltam tisztán látni, minden harag, düh és csalódottság nélkül és rájöttem, hogy még mindig nagyon szeretem a páromat, de az érzéseimet megmérgezték az elmúlt néhány hónap történései, ezért nem volt egyértelmű, de ha hozzábújok, még mindig ugyanúgy hullámszerűen végigsöpör rajtam egy furcsa, jóleső érzés. Azt hiszem jobban szeretem ezt az embert, mint megérdemelné!
58-as, köszönöm, hogy leírtad a te történetedet!
Nálunk is hasonló volt a helyzet. Megismerkedésünk előtt 4 évvel "szakítottak" és ez idő alatt nem találkoztak. Azt hittem vége mindennek köztük, hiszen miért ne lett volna. Eszembe se jutott, hogy bármit érezhet még iránta a párom. Éreztem, hogy nagyon szeret,hogy kellek neki és mindent megtenne értem. A baj az, hogy ezt még most is ugyanúgy érezteti velem és nem tudom, hogy lelkifurdalás miatt vagy esetleg jó színész, vagy tényleg szeret, de a feleségébe szerelmes. Próbál a kedvembe járni és olyan dolgokat tesz meg értem, amit nem szívesen tenne, de mégis... Nem tudom miért és semmit nem értek. Beszélni már nem is próbálok vele, mert jelenleg egy szavát sem hiszem el, így meg semmi értelme.
Nem csak házassal nem kezdek többet, hanem senkivel!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!