Párkapcsolati probléma kérdés nélkül?

4 éve vagyunk együtt, van 2 gyerek, ebből 1 közös. A párom házas, de már 8 éve külön élnek. 2 évvel ezelőtt felkereste a felesége és kiakart békülni a párommal, pedig ő költözött el a közös otthonukból 2 gyerekükkel, mert a szerelem elmúlt nála. A kapcsolatunk elején megígérte, hogy elfog válni, amint lesz elég pénz ügyvédre, mert nem akar találkozni a nővel. Bele is mentem, elfogadtam az érveit. 2 évvel ezelőtt felkereste a felesége és békülni akart, én akkor harcoltam a páromért és "visszahódítottam", holott éreztem, hogy érzelmileg nagyon felkavarta a felesége felbukkanása. Tudtam, ha nem harcolok, elveszítem és visszamegy, de nagyon szerettem és nem tudtam elengedi. A párom 2-3 hónapja felkereste a feleségét telefonon, mikor lebukott volt vita, veszekedés, számonkérés, minden ami kell. Egyetlen magyarázata, hogy bosszút akar állni, mert nagyon szerette őt, tönkretette a házasságukat és ezt nem tudja elfelejteni. Az sem érdekli, hogy ez nekem milyen rosszul esik, és az sem, ha erre a kapcsolatunk rá megy. A válásról hallani sem akar. Nekem nem mondja, hogy szeret, de ezenkívül másból észre se veszem, hogy nem szeretne. Nem tudom mit érez irántam vagy mit nem. Mikor rákérdeztem azt mondta, hogy szeret, de ezt már nem mondja, pedig korábban szinte mindennap mondta.

Nem tudom hol rontottam el! Nem tudom mit tettem vagy mit nem tettem, amiért felkereste a feleségét!

Nem tudom, hogy mit csináljak! Szeretném, ha engem szeretne és senki mást, szeretném boldoggá tenni és vele leélni az életemet, de már nem akarok harcolni érte.

Én azonnal szakítani akartam vele, de az anyagi helyzetünk nem engedi, hogy megvalósítsuk és megbeszéltük, hogy tavasszal leülünk megbeszélni, hogy mi legyen velünk. Közben mennek a telefonálgatások, próbálok úgy tenni, mintha nem érdekelne a dolog, közben meg felemészt az idegeskedés. Nem tudom mit érzek iránta jelenleg, össze vagyok zavarodva (gondolom ez az írásomon is látszik). Még mindig szeretem, de azt hiszem már nem úgy, ahogy korábban. Jó hozzábújni, de nem tudom, hogy ez csak a megszokás miatt van-e.

Azt nem írjátok, hogy azonnal pakoljak össze és költözzek el, mert ez lehetetlen, megvalósíthatatlan.

Kérdésem nincs, de véleményt várok!