Megcsaltak. Ti mit tennetek?

Sziasztok!

Koszonom mindenkinek a sok valaszt, senkit nem pontoztam le egyebkent, bar most ez nem lenyeg.

Az a helyzet, hogy mindket allaspontot megertem, abszolut.

Egyreszt azert, mert en egy igen karakteres es eros no vagyok es ha eddig tolem kertek tanacsot, akkor elso ranezesre ravagtam, hogy peniszleves lenne nalunk a vacsi, ha valaki velem ilyet tenne es egybol kidobnam. Merthogy ez mekkora sertes, bantas, gusztustalan, minden, amit leirtatok. Hozza kell tegyem, hogy en is voltam sajnos korabbi kapcsolatomban megcsalo, szinten hosszabb kapcsolatbol leptem ugy ki, hogy egyszer vallottam. Borzaszto, de azert vallottam, mert arra szamitottam, hogy igy mar elkuld az exem. Es vegulis megtette. Es jo volt, konnyebb, bar ott szerelem nem volt, szeretet is gyengebb. Szoval ha azt nezem, hogy melyik a nehezebb falat a ferjemnek: kidobom, vagy megprobaljuk tovabb, akkor nem feltetlenul azzal leckeztetem meg, hogy szo nelkul szakitunk. En nem is leckeztetni akarom, hanem inkabb "megtanitani" valami jora, arra, hogy ertekelje az eletunket es a sajatjat is, ne adja fel o sem ilyen konnyen.

Nem tudom, hogy elhiszitek-e, de ehhez reszemrol is tobb ero kell, oriasi ero, nagyon nehez.

Konnyebb lett volna egybol ott hagyni, sirni hetekig, vilagga kurtolni, hogy mit tett, dramat rendezni es a gyerekekkel fenyegetozni. (akiket mellesleg szeret, akiknek jo apjuk es nem megjatszasbol, elso pillanattol jo apa volt, sot, eleve o akart csaladot alapitani, en voltam az, akinek akkor fel kellett nonie a feladathoz).

Mondom, ez konnyebb lenne. Belegondoltam. Beadnank a papirokat, visszaepitenem a kapcsolataimat, a maganytol nem felnek, biztos vagyok benne, hogy igy, ket gyermekkel sem maradnek facer.

De ha erre a verziora gondolom, akkor hanynom kell, igen, jobban emelyegtet, mint a tudat, hogy masban jart a farka.

Hihetetlen, ugye?

Szeretem ot, de ha kevesbe szeretnem, akkor is kuzdenunk kellene meg a kozos eletunkert. Joban, rosszban. Ez az elso rosszban resz. Ha az elso melyebb szakadekot sem probaljuk meg atugrani egyutt, hanem inkabb visszafordulunk, akkor megis mit varjak magamtol a novoben?

En egy bator, eros nonek gondolom magam, de ha most egyszeruen kiszaladok a veszkijaraton es nem probalom meg kimenekiteni kompletten a csaladunkat, eletunket, akkor hogy bizzam meg magamban a kovetkezo evekben?

Aldozatot kell hoznom. Magam miatt is, mert nem akarom kiirtani azt a not, akinek eddig ismertem magam. De igen, a gyermekeim miatt is, mert nem tudnek a szemukbe nezni ugy, hogy azt mondom: nem tettem meg mindent a kozos eletunkert, hanem toporzekoltam es eldobtam mindent.

O hibazott, de erzem, hogyha nem rugom seggbe ot es nem probalom meg visszaterelni a dolgokat a mederbe, akkor en is hibat kovetek el.

Gaz, de a ferjemnek sem akarok rosszat, nem akarom, hogy tonkemenjen az elete. Nem lenne boldog. Gyotorne a buntudat, talan lenne par boldog eve mindig az aktualis no mellett, de meg egy eletet nem tudna massal felepiteni.

Nem csak bennunket veszitene el, hanem a sajat csaladjat, szuleit is, talan meg a legjobb baratokat is.

Hiszem, hogy a nehezebb utat kell valasztanom. Nem tervezem, hogy vegtelensegig csinalom ezt, ha megegyszer elkovetne ezt a hibat, akkor mar nem fektetnek energiat bele.

Magatol mondta el, lehet hogy hallgathatott volna orokke, de nem tudta megtenni. Nyomasztotta a dolog, de voltak hatalmas valtozasok az eletunkben az elmult ket evben, lattM, hogy sokszor letort, de arra fogtam, hogy sok a feladatunk es esetleg o ugy erzi, hogy nem teljesit jol. Nagyon meg akar felelni csaladfenntartokent es azt hittem, hogy ez gyotri. Utolag mar persze tudom, hogy mastol kinlodott.

Attol nem felek, hogy nem szeret, tudom, hogy szeret. Ha nem igy lenne, akkor nem vallott volna, hanem siman elhagy. Akkor nem egne a buntudattol, hanem megrantana a valat es lepne tovabb. A viszony egyebkent nem volt folyamatos, az egy ev alatt veget ert parszor, egy-ket honap is kimaradt, majd ismer folytatodott, mert erzelmi kotodes is van. A ferjem azert is vallott, mert talan ugy erezte, hogy egyedul nem tud kiszakadni a kapcsolatbol. Mar mondogatta, hogy munkahelyet akar valtani, de en beszeltem le errol, mert nem ertettem, hogy miert akarja. Nyilvan ezert akarta, hogy az segiti az elszakadast. Vegul persze mar ertem es egyet is ertek a valtassal.

Es a kocsicsere? Most mondanak, hogy amugy is aktualis volt, epp a csaladi igenyek miatt terveztuk a valtast. Most, hogy az a kocsi egy szimbolum lett a szememben, igy eljott a csere ideje. Es nem, a farka, a szaja, a keze, a ferjem egesz lenye nem lecserelendo, ilyen konnyen nem.

De majd meglatjuk, par ev es kiderul, hogy megerte-e befektetni az energiat. Ha nem, akkor sajnalni fogom es nyilvan rossz lesz, de a lelkiismeretem es a szivem legalabb tiszta lesz.

Ha most elrohannek, akkor hamarosan hibaztatnam sajat magam, azt meg ugy erzem nem erdemlem meg. Onmagunk hibaztatasatol es gyengenek titulalasatol a szememben nincs rosszabb dolog, sokkal rosszabb az, mint megsertettnek lenni.

Erdekes, egyebkent meg atvert, gyenge felesegnek sem tudom erezni magam, az a kapcsolat nem direkt ellenem iranyult, kizart, hogy az en bantasom volt a cel. Nincs engem miert bantani direktben, nem vagyok en rossz ember.

9-es valaszolonak: sajnalom, hogy nalatok a harmadikkal is kuzdeni kell. Tudom, groteszkul hangzik, de meg az elonyotokre is fordithatjatok, hogy van egy kozos "ellenseg" es ha nem hulye a no, akkor kapcsolni fog, remelem.

Nalunk szerencsere ilyen gond nincs, ugy tunik, hogy felfogta, hogy mar nincs ra szukseg. Nehez es talan sokaknak erthetetlen is, de probaltam teljesen kimaradni a kapcsolat lezarasabol, a ferjem azt csinalta egyedul, automatikusan es magatol, igy a no vette a lapot es nem maradt benne olyan erzes, hogy ez csak az en kedvem miatt volt, tudja, hogy a ferjem mar nem akarja Ot is.