A nejem azért akar válni a picikénkkel, mert otthonülős vagyok. Tényleg nem megyek velük sehová sem. Ez gáz?

Igen,baromi gáz!!Tudod te milyen az otthon ülni évekig bezárva egy gyerekkel???A te életkéd maradt szinte ugyanaz,de az övé fenekestül felfordult a baba érkezésével,wc-re nem tud elmenni anélkül hogy a gyerek ne akarjon épp valamit,és baromira nem egyszerű otthon ülni a nap nagy részében egyedül és gagyogni a gyerekhez.

Te nem vagy kiváncsi a gyereked első lépéseire,hogy tanul meg labdázni,hogy tanul biciklizni,stb??Neked az nem jelent kikapcsolódást együtt lenni a családdal,nevetgélni??Nem kell ahoz kilométereket sétálni,hidd el nem arra vágyik a feleséged és a gyereked sem,ő csak VELED akar lenni mint egy CSALÁD,mert SZERET!!!Nagyon rossz a hozzáálásod,mert ez azért nem akkora áldozat amit legalább hetente egyszer ne lehetne meghozni ha szeretnéd...de neked fontosabb a szaros géped,meg a hülye személyi kényelmed!Alig várom a további kérdéseidet,tudod "az elhagyott a feleségem a kisgyerekkel,hogyan tovább"?ciműre gondolok....:-)

ez tényleg elég gáz:( mondok valamit:

A férjem állandó éjszakás. Nappal aludnia kellene. És képes minden nap 1 órára eljönni velünk amíg sétáltatjuk a kislányunkat. És a szombat is a szórakozásé. Ö képes ezt megtenni értünk mert SZERET! Pedig ö még fáradt is emellé mégis megteszi.

Te viszont nem szereted a családodat....

Hasonló a helyzet nálunk is..

Bár nekem meg az a gondom hogy a férjem egyfolytában megy, ha itthon is van akkor is azon jár az agya mit intézett és mit kell intéznie holnap. Nem tud velem és a picivel 100%-osan foglalkozni...

Mi pedig itthon ülünk egész nap, ugyanis lakásban lakunk, lift nélküli házban, tehát az utcára sem tudom levinni nélküle sétálni a gyereket ( még pici nagyon, egyedül babakocsit levinni lehetetlen ).

Én megértem a feleségedet. Én is arra vágyom, hogy elmenjünk kikapcsolódni, bárhová.. De csak ritkán jön össze, és őszintén szólva én is elkezdtem gondolkodni rajta jó-e ez így...

Hm..neked lehet hogy elég,de a nejednek nem!!

Otthon van a picivel,te meg dolgozol,hazamész,pihensz,de ettől ő még igényli a programokat. :)

Midenképpen beszéld meg vele.

HELYCSERE!

Szerintem addig nemfogod fel milyen 24órára bezárva lenni a négy fal közé gögyörészve míg kinem próbálod! Enélkül a válaszaid alapján nem fogod megtudni mit érez a nejed.

Szeretnél othon ülni s szereted a gyereket is? Akkor hajrá! Vegyél ki 2hét szabadságot s legyél te a picivel( ha szoptat akor fejni kellene) s végezd a házimunkát, ő pedig addig mindennap elmegy, élvezi a barátait, bevásárol, mozizik, fürdőzik egyet. Neked lehetőség, hogy átéld a helyzetét, neki pedig lehetőség kikapcsolódásra!

Utánna ő kicsit megkönyebűl s mindketten jobban tudtok mérlegelni.

De szerintem heti 3-4 alkalommal egy félórás séta a játszótérig jó dolog, beszélgethettek végre egymással.