Annyira sértő az, ha udvariasan közlöm egy sráccal, hogy nem az esetem? 22/L

A kérdezőhöz hasonlóan én is sokaknak adtam 1-2-3 randinyi esélyt. Kinek mennyit. Teljesen vegyes volt a felhozatal külsőre és végzettségre nézve. Akik eljutottak a 2. randiig, ők lettek volna a kérdező által említett "kompromisszumos megoldás". Kedves, rendes, jól szituált fiúk, akikkel biztosan nagyszerű, langyos kapcsolatom lett volna, de nem akartam olyat. A férjemmel már az első randin tudtuk, hogy megtaláltuk, akit kerestünk. Nem volt különösebben jóképű, vagy jólöltözött, de tudtam, hogy ő lesz az.

Szóval igenis van értelme kivárni a szerelmet és nem szükséges senki kedvéért beleugrani egy langyos kapcsolatba. Sem azért, ha ketyeg a biológiai óra, sem a társadalmi nyomás hatására.

Ha egy férfi duzzog, amiért nem omolsz a karjaiba, azzal nem kell foglalkoznod. Ha nem jön be a randipartnered, az a legtisztességesebb, ha tisztelettel, kedvesen megmondod ezt neki. Ha sérti a hiúságát, vagy bármi miatt megsértődik, az már az ő dolga.

Huhuhu, de el van szállva pár kissrác itt magától... :)

Egyrészt, elfogadni és feldolgozni magunkban egy veszteséget vagy visszautasítást érzelmi kitörések nélkül, a felnőtt lét első lépcsőfoka. Ha erre ő képtelen, az nem a te hibád, 20 fölött ez alap kellene, hogy legyen, akkor is, ha az illető az anyjával él. Sajnos egyesek arra sem képesek, hogy szellemileg felnőjenek, ha már (és ezt elismerem) anyagilag nem könnyű.

Másrészt, mindenkinek joga van válogatni és olyat választani, akivel boldogabb vagy legalább olyan boldog, mint amilyen boldog szingliként. Remélem, senki sem gondolta, hogy valaki annyira idióta, hogy belemegy egy kapcsolatba, ami neki több rosszat jelent, mintha egyedül lenne. A kompromisszumokról pedig annyit, hogy azt nem akkor kell kötni, mikor belépsz, hanem akkor, mikor már halad. A másik személyére és a kapcsolatra vonatkozó elképzeléseidre vonatkozóan akkor teszed a legjobbat magaddal, ha nem kötsz kompromisszumot. Ahhoz, hogy valami működjön és fennmaradjon, dolgozni kell és néha le kell mondani dolgokról, amiket a másik ugyanúgy megtesz neked, hogy közösen mégjobb legyen. Ez viszont már a kapcsolat dinamikájára vonatkozik, amiben te egy olyan emberrel szerepelsz, akivel alapvetően elégedett vagy és jó társnak tartod, de azért össze kell csiszolódni, mert igen, egy közös életben nem mindig akarhatja vagy gondolhatja két ember ugyanazt. De ez egyáltalán nem tartozik arra a lapra, hogy érd be valakivel, meg erőszakold magad bele valamibe, szánalomból vagy szükségből. Utóbbit nem is értem, egy egészséges ember önmagában egész. Nem lehet akkora szüksége valamire, ha egészséges, hogy függő módjára azt válassza, annak ellenére, hogy az rá nézve rossz és nem elég.

Az első párom 17 évesen ismertem meg, rá egy évre szakítottunk. A következőt 23 évesen. Mindig komolyan vettem a kapcsolat témát és sosem mondtam arra az emberre igent, akiben nem voltam biztos. Talán ezért is voltam 5 évet egyedül, addig pedig volt más is az életemben, amitől érdekes volt, én pedig boldog. Természetesen kaptam az ívet, hogy adjam lejjebb és a többi elkeseredett nyivákolást, ami csak nekem ártott volna hosszú távon. Utólag nem bánom egyáltalán, hogy tudtam nemet mondani rossz kapcsolatokra és bátran válogattam, tudatosan hajtva azt az embert, akiben megvannak azok a dolgok, amik a boldogságomhoz és a szerelmemhez szükségesek. Piszoknehéz megtalálni azt az embert aki passzol a te személyiségedhez és terveidhez, mivel sokfélék vagyunk. Van több milliárd különböző üt és személyiség, aminek csak töredékét ismered meg életed során, annak a töredéke vonz és még annak a kis csoportnak a töredéke az, akiben megvan az, amitől elég ránézned, tudjátok idővel, mi a helyzet, mert valahol itt vagytok egymásban, egymás vonásaiban.

Keresd meg ezt az embert. Ha 5 évig leszel szingli, ha 15 évig, szerintem akkor is megéri. Én sem gondoltam volna, hogy 24 évesen már házasodni fogok ennyi hajkurászással. :P Mentségemre legyen, hogy nem csak sodródtam és esztelenül válogattam. Volt azért benne stratégia és alakítás magamon is a cél érdekében, kívül - belül.

Mondjuk azért nem árt vigyázni sem, nehogy a ló túlsó oldalára essetek, mint pl én:

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__tarsk..

#37

Hidd el sokal jobb nekünk is olyannal csnálni akit szeretünk vagy aki szimpatikus. De ha az olyanok, akiket szeretünk vagy szimpatikusak mind visszautasítanak akkor mit csináljunk?

38, van kezed.

Vagy olyannal vagyok, akit szeretek, vagy senkivel. Nem vagyok állat.

Amúgy tök megható, hogy nem is tagadod, tényleg pina/szopás a lényeg, csak jobb, ha szeret, és utána add enni is.