Női szemmel neked mi a legideálisabb egy férfitől a munkáját illetően?

#31

Akkor odaírnád, hogy mit tudom én, "nem azért kérdezem, mert nincs végzettségem", stb, nem kell egyből beoltani a szakmunkásokat, mert a retkes, olajfoltos "proli" szerelő gondoskodik róla, hogy legyen mivel járnod munkába, ne neked kelljen otthon retkesnek lenni, vagy vinni az autót a bontóba amint aktuális az első olajcsere :)

(Mondom ezt diplomásként btw, szóval nem az van, hogy lenézem a szellemi munkát végzőket... aki szerint csak a kétkezi munka a munka, az se százas)

Anyám...mi van itt:)

Tehát most az van, hogy előre megdumálom magammal, hogy minimum milyen munkát kell végeznie annak az embernek akivel talán össze jövők majd egyszer valamikor? Édes istenem milyen komplex elvárások lehetnek egyik másik ember fejében. Én mindig valahogy megláttam- megtetszett, megismertem- akartam kapcsolat híve voltam, csak reménykedtem benne, hogy létezik egy férfi a földön aki nagyon fog engem is szeretni, aki azért született meg, hogy velem legyen.

Ja és a másik dolog, szőke nőként mondom az én szemeben az autószerelők félistenek, meg aranyosak mert még egyik sem vágott át a kocsimmal kapcsolatban, pedig nem lett volna nehéz dolga, viszont a bankos fiúk...na azok már átvágtak egyszer-kétszer :)

A legideálisabb az lenne, ha valamilyen mérnök lenne/ annak tanulna - mivel én is annak készülök.

A többi szakmával nem igazán tudnám összeegyeztetni az életemet, nekem fontos az, hogy kölcsönösen tudjuk segíteni egymást a párommal, ha valamiben elakadunk - tehát mindenképpen reálos pályán képzelem el a jövendőbelimet.

Ráadásul kicsit kellemetlenül érezném magam, ha magasabb beosztásban lennék, mint a férjem.

20/N

Nekem nem elvárásom, hogy a pasi diplomás legyen. Három komoly kapcsolatom volt idáig, az első kettő pasi gyári munkás, és pék volt. Nekem az a lényeg, hogy valaki életrevaló és becsületes legyen, és igenis dolgozzon meg a pénzéért... Ha ezen felül még sokat is keres, az plusz pont nyilván. Nem fogom azt az álszent szöveget nyomni, hogy nem érdekel.:)

De: amikor legutóbbi páromat megismertem, hatalmasat csalódtam abban az elvben, hogy "Éljenek a diplomások" Két diplomás: állattenyésztő és agrármérnök. Ehhez társul tripla nulla munkamorál. Csak azért volt hajlandó elmenni dolgozni, mert nem hagytam békén a témával, és utána mást se hallgathattam hogy ő mennyire fáradt... Ja és két hét után nyavalygott, hogy miért nem léptetik már elő. ( Nem a szakmájában talált munkát amúgy. ) Egy szó, mint száz: tudom, hogy egy ember alapján nem igazságos átlagot vonni, de úgy gondolom, hogy a diploma mellé nem ártana osztani némi munkamorált is :D Akkor inkább egy becsületes, keményen dolgozó szakmunkás legyen az, aki mellettem van.

23/N

@39: sok dolgot keversz szerintem.

Az "éljenek a diplomások" elv sosem mondta ki, hogy egy diplomás nem lehet lusta, nem utálhatja annyira a munkáját, hogy bejárni is gyűlöl, vagy ne lehetne a diplomája ellenére kultúrálatlan paraszt (és itt nem az agrárra célzok).

Mindegyikből ismerek szép számmal.

Egy diploma nem csinál senkiből tökéletes embert, ezzel együtt sokkal több diplomásnak van olyan munkája, amiben örömet talál (hidd el a sormunkát nehéz szeretni, de egy párkapcsolatra hatással van, ha a párod a fél életét utálja), gyakrabban találsz olyat, akivel hasonló az érdeklődésed, akire ragadt a szakmai dolgokon kívül is ez+az.