Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
30-as férfiak, hogy álltok/állnátok a gyerek kérdéshez ilyen esetben?
28 éves vagyok és van egy 3 éves gyerekem, akit egyedül nevelek. Nem vagyok ronda - legalábbis sosem volt problémám ilyen téren a férfiaknál - a szülés se látszik rajtam (mindenki ledöbben, aki megtudja, hogy gyerekem van). Értelmes, tájékozott nő vagyok, lehet velem beszélgetni, általában érdekesnek tartanak. A gyerek mellett is igyekszem fiatalos, laza életet élni, amennyire csak lehet, mellette van jó munkám, egzisztenciám.
A kérdésem lényege: ha mondjuk megismerkednétek egy hasonló nővel, aki megtetszik, szimpatikus lesz, akkor kihátrálnátok, ha megtudnátok, hogy gyereke van? Nem akarná bevonni semmibe, amíg nem fordul komolyra a dolog, nem pótpapát keres. Csak tény, hogy van.
Azért kérdezem mert eléggé kezdek elkeseredni. Szinte semmi esélyt nem látok arra, hogy találjak valakit. Felregisztráltam a tinderre is és tettem egy próbát: úgy hogy kiírtam, hogy gyerekem van, nem jött szinte egy match sem. Amikor nem írtam ki, napi kb 20 olyannal, aki tényleg tetszett. Volt akivel napokig dumáltam, áradozott h végre egy olyan nő, amilyet keres, erre ahogy szoba került a gyerek, vissza sem írt.
Tényleg ilyen reménytelen lenne a helyzet? Ti hogy reagáltok vagy reagálnátok erre? El tudnátok fogadni?
válasza:Neked csak egy ilyen férfit kell találnod.
Ne foglalkozz a sok negatív hozzászólóval,ők mind én központú emberek és csak a saját érdekeiket nézik.
Én nemrég szerelmes lettem egy gyermekes nőbe és jelenleg már csak ők ketten fontosak nekem,az ő boldogságukért élek.De közben én is boldog vagyok,hiszen az tesz boldoggá ha őket annak látom.:)
válasza: válasza: válasza: válasza:Nem olvastam el az eddigi kommenteket mert igazából lényegtelen és az én álláspontomon nem változtat.
Mivel én is apuka vagyok(elvált), ezért nem jelentene gondot ha olyannal ismerkednék akinek már van gyereke. Sőtt ha őszinte akarok lenni, inkább olyannal ismerkednék szívesebben akinek van.
Próbálok, én is élőben és társkeresőn, tinder stb...egyelőre sikertelenűl, pedig a kinézetemmel nekem sincsen gond.
Azért szerintem az normális, hogy akinek még nincsen gyereke az olyat keres, akinek szintén nincsen.
Én kb 100% ban biztos vagyok benne hogy nekem is olyan párom lesz akinek már van, nyilván a nők(akinek még nincs) is olyan férfit keresnek akinek még nincs gyerek, és közösen hoznának össze egyet :)
válasza: válasza:Nem, 28 vagyok szintén, de én nem akarnék olyannal együtt lenni, akinek már gyereke van. Nagy valószínűséggel nem is akarnék soha már.
Régebben akartam, de most már látva sajnos a családomat, hogy milyen gyerekek születtek ide, így kétség kívül nem akarnék még egy retardált generációt a világra szabadítani.
Bár már ott tartok, hogy kapcsolatot sem szeretnék.
válasza:Amúgy meg igen, most ha tetszik ha nem, én sem szeretném más gyerekét nevelni. Annak a gyereknek már vannak szülei, én nem akarok egy 3. fél lenni se a nő, se a gyerek életében. Mert ahogy már írták előttem is, az ex férjed, urad is az életetek része, akár hogy is vesszük. Akár van barátnője, akár nincs.
Sajnálom, hogy a férjeddel szét mentetek, de akkor fiatalabb korotokban kellett volna belátnotok, hogy nem illetek össze, nem kellett volna gyereket vállalni.
Akár tetszik, akár nem, sok férfi ténylegesen nem vágyakozik arra, hogy egy másik ember ivadékát nevelje fel. Mert sajnos sok helyen képesek az ex férjek, apák bele kötni abba, hogy még is miért így neveled, még is hogy merészeled azt csinálni, stb...
Ez idegőrlő és frusztráló is. Senkinek sincs szüksége arra. Vagy keress olyant, akinek nem lehet gyereke egyáltalán, vagy nem is akar. Az olyan talán elfogadna.
válasza:Hát nálam esélyed nem lenne... Alapból más gyerekét nevelni nem nevelném, de még sajátban sem gondolkodtam.
Sokan ugyan így vannak. Minek nevelni más gyerekét? Aki meg nem ilyen gyerekcentrikus vagy nagyon elkeseredett az nem is fogja.
Amúgy meg milyen plusszal jár a gyerek? Főleg sokkal.
A férfi szemszögéből: vihetsz neki ajándékot mert az anyjával vagy, el kell vinni ide oda, a programokat is úgy kell szervezni, nincs kötetlen szex, séta bevásárlás stb mert a gyerek is jön. Aztán ha beteg akkor megint minden kimarad.
Utána meg ha komoly a dolog nevelheti a férfi is más gyerekét, aki vagy elfogadja vagy nem (mind a gyerek mind a férfi). Ha a férfinak nem "kell" a gyerek akkor ő milyen bunkó hogy te kellesz neki a gyereked meg nem, ha meg a gyerek nem fogadja el akkor meg "vidd el szórakozni" hogy megkedveljen.
Aztán ruházhatod/etetheted/vehetsz neki jogsit, gépet, telefont stb.
Tehát még egyszer. Nem gyerekcentrikus, vagy elkeseredett férfi nem fogja más gyerekét nevelni. Persze lesz majd egy idő ahol a 35-40 éves pasik akik egyedül vannak azok belemennek (talán) de gondolom nem az ilyen korosztályban nézelődsz.
Köszönöm a normális válaszokat.
Sokan nem értik a "nem pótapukát keresek" kifejezést, mert hogy ha már összeköltözésről lesz szó, akkor úgyis része lesz az életének. De pl. az utolsó hozzászólónál is - és sok másiknál - látszik, hogy mi az alapvető félreértés, és mit jelent, hogy nem pótapukát keresek. Pl.miért kéne a gyerekemet neki öltöztetni, telefont, autót stb. venni neki. Ez az apja dolga marad a jövőben is az ilyenekbe beleszállni, nem egy új páré. Neki van apukája, aki törődik és foglalkozik vele, miért kellene ezeket másnak átvállalnia csak azért mert együtt vagyunk?
A másik, hogy nincs ketesben töltött idő, közös program, séta, bevásárlás, szex stb., mert a gyerek mindig ott van. Ez egyszerűen hülyeség. Miért lenne MINDIG ott a gyerek? Ti komolyan úgy gondoljátok, hogy akinek gyereke van, az midnenhova hurcolássza magával, még randira is? Most pl. 4 napig nincs is velem, mert apukájánál van, jövő hétvégén nagyszüleivel. Na ne mondjátok, hogy mondjuk egy induló kapcsolatban ennél többet töltötök valakivel, aki dolgozik, megvan a maga élete is stb. Szóval ezeknek a nagy része előzetes sztereotípia, és nincs realitása.
Másfelől azokat a válaszolókat megértem, akik egyszerűen nem szeretnének egy hosszú távú kapcsolatot, mert mondjuk nem tudnák elfogadni másnak a gyerekét az otthonukban.
És még egy - itt mindenki már iszonyatosan hosszú távon gondolkozik, azonnali összeköltözésben. Mi van azzal, hogy mondjuk csak szimplán együtt lenni valakivel, jól érezni magatokat, ami nem is biztos, hogy eljut az együtt élésig? Úgy se vágnátok bele? Vagy ti mindenkivel azonnal közös életet kezdtek?
Mégegyszer: nem meggyőzni szeretnék senkit, csak eszmecserét erről. És még egyszer megköszönöm azoknak, akik - mégha nem is fogadnák ezt el, és kifejtik a véleményüket, hogy miért nem - nem fattyúznak vagy zabigyerekeznek. Mert ez gusztustalan.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!