Miért érzi valaki úgy, hogy már belefáradt az ismerkedésbe, a párkeresésbe?

En 28 evesen adtam fel, es nyeltem be a blackpill-t.

40F incel

Sok csalódástól.

Saját példa: az elmúlt pár évben csak szexkapcsolatban gondolkodtak volna velem férfiak, amikkel nem éltem. Belefáradtam abba, hogy engem csak arra tartanának ildomosnak, merthogy mit képzelek, hogy 2 gyerekes elvált, telt nőként vannak elvárásaim. Így inkább már megtartom magamnak az elvárásaimat is. 42N

Ha nagyon akarnék mehetnék, de januárban voltam utoljára randin, azóta már semmi kedvem, arra se volt. Nem igazán volt pozitív randim vagy kapcsolatom és egyedül sokkal jobban érzem magam, most akkor lennék pánikban ha valaki komolyan meg akarna ismerni.

24/N

#4

Sic transit gloria mundi.

25 evesen, gyerek nelkul kellettel parkapcsolatra is.

40F incel

Mert mindig mikor valakivel összehozott az élet, az egy hatalmas nagy csalódás volt.

1.pasi: szerencsejáték függő. Eljátszotta a pénzét utána meg az enyém.

2.pasi: Hónapokig bizonytalanságban tartott. Mikor kiakartam lépni, hirtelen normális lett, egy időre. Kiderült, rajtam kívül volt pár nője még.

3.pasi: Hulla szerelmes a volt csajába. A nő hiába csalta meg, nézte hülyének, használta ki, neki akkor is ő kellett engem meg csak szórakoztatásra, egy biztos pontnak használt. Utána visszament hozzá...

4.pasi: Eltűnt 2 hétre, majd hirtelen beakart mutatni a szüleinek, amire nemet mondtam. Kiderült, abban a két hétben a volt csajával találkozgazott és együtt is aludtak.

5.pasi: Minden szép és minden jó volt. Tényleg (számomra) a tökéletes kapcsolat. Mindenféle előjel nélkül hirtelen megváltozott és kérdeztem, mi legyen most? Barátságot meg időt kért. Hát az anyád... Nem egy kabát vagyok, akit leakaszthatsz. Mikor kérdeztem az okát, csak annyit mondott: Nem tudja mit akar, lehet nem élt még eleget, lehet nem is tud már szeretni, nem tudja mi van vele.

Ilyenek után szerinted van kedve próbálkozni az embernek? Teljesen feladtam, elegem lett. Erre mindenki azt mondja (ami a legjobban felb#sz agyilag) hogy normális párt kell választani. Köszi, erre még nem gondoltam... Elárulom, kezdetekben mindegyik normálisnak mutatja magát. Hónapokig eltudnak színészkedni az emberek csak azért, hogy valakit megkaphassanak, megtartsanak. Mire kiderül, hogy mégsem passzolunk, egy csomó időt elcsesztem meg addigra már nyakig benne vagyok, megszeretem a (hamis) énjét és reménykedem, hogy visszaváltozik olyanná, akit én megismertem. Nem fog, de tudatalatt reménykedem, hogy ismét minden olyan jó lesz, mint a kezdetekben.

Nők, mi már megint ez a kémia baromság?

Mi kell ahhoz, hogy legyen?

Magas pasi, kockahas, sok pénz, nagy duma?