Elkészült egy tudományosan kidolgozott intézkedéscsomag az incelek problémáinak megoldására. Mit gondoltok róla?

Ez a kérdés azért íródott ki, mert egész egyszerűen neki, a kérdezőnek nincs társasága.

Így legalább van kivel vitáznia, a való életben meg lehet hogy a mamával lakik és a pornóra recskázik.

Nők biztosan nem állnak vele szóba.

Bár a kommentjeiből és az agyament képzelgéseiből ítélve, ez érthető teljesen.

Mindenki rossz akinek van felesége, férje.

Mindenkinek könnyen jött az siker, nulla befektetéssel, nulla áldozattal.

Szerinte!

Benne csak az a hiba hogy a világ csúf és gonosz. Jajj szegény incifinci 😁😁😁😁😁

Tudod van az a mondás hogy ha egy ember mondja hogy részeg vagy, ne foglalkozz vele, de ha százan mondják, akkor ülj le!

Fingcel!

És még annyit, hogy ha sok ember véleményével is szembe mész, anélkül hogy magadba szállnál, akkor te végképp alkalmatlan vagy egy kapcsolatra, ahol képzeld el, de néha még alkalmazkodni is kell és meghallgatni a másikat.

#3002

A valódi feminizmus a nemek egyenlőségéről szól. Férfiként téged nem érint hátrányosan az, ha egy nőnek ugyanannyi joga van, mint neked. Erről az alábbi idézet jutott az eszembe:

“When you’re accustomed to privilege, equality feels like oppression.”

― Franklin Leonard

#3003

Biztosan erről van szó, de korábban mintha írta volna, hogy férfi barátai sincsenek. Olyan ez, mint amikor egy gyerek visítozik és bontja a rendet, mert a rossz figyelem is jobb, mintha senki sem tudna a létezéséről. Ha kicsit is normálisabb lenne, sajnálnám.

#3007

Milyen kiváltságokra gondolsz? Mert az nem kiváltság, hogy több férfi bepróbálkozik náluk, például.

A 3003-as válaszod alapján is egyszerűen csak nincs kivel veszekedned.

De nekem mindegy is.

Nekem attól még hogy te nem szereted a nőket, csak a saját farkadat nézed, még mindig van családom.

Férjem és gyerekem.

Neked meg soha nem lesz családod, társad, magányosan kullogsz valahol a sor legvégén.

És nyugi, a halál előtti 10-20 év lesz a legnehezebb, legmagányosabb időszakod.

Talán még most kéne észbekapni, amikor még van egyáltalán esélyed, lehetőséged normális életre. Nem akkor, amikor már késő.