Miért megszokott, ha férfi impotens/alacsony libidó -> menjen 10 féle helyre és annyi gyógyszert is szedjen? De nő -> ne csináljon ilyeneket, amit sokszor ők erőltettek a férfira, helyette "most szakítsunk mert én még túl fiatal vagyok"?

71

Én írtam magamtól, hogy oszályra járok. Nem csak pszichiátriai felügyelet, bírói szemle miatt is, de neurológiai konzultációkra is járok.

Meg egyebekre, ha visszatekered a válaszaimat.

Én bíriói szemlén voltam, de ott is nagyon ritkán, mert pszichiáterek szoktak részt venni. Orvoshiány miatt volt, hogy engem hívtak be.

Úgy látszik idéznem kell megint.

Én írtam:

"a 2. kommentre is reflektálnék, de csak a neten néztem utána mi az a zárt osztály meg a körülmények. Úgy látszik, hogy mivel ő 100%-ban jobban ismeri a szabályokat ott telefonhasználatra (is?), ő jobban tud mindent ebben a tekintetben mint én. Szóval erre nem igazán tudok reagálni/segíteni, mert ez még nem is személyeskedés. Őszintén nemtom mi az a komment."

Válaszom: Igen. Zárt osztályon nem jártam, nem tudom milyen szabályok vonatkoznak rá, hogy a telefonod elveszik ahogy a tapasztaltabb válaszoló írta.

Betegfelvételkori bírói szemlén (ahol a farmakolterápia szükségesség meg állapotfelmérés megállapítására kerül sor) pedig nem turizmus jelleggel viszik körbe a hivatalos embereket a szobákba, közöm sincs sem a nyílt osztályhoz vagy a zárthoz, az nem az én területem hanem az ellátó pszichiáteré, mert hivatalosan én ilyen intézkedésekre, döntésekre, határozatok kiállítására, aláírására nem vagyok felhatalmazva és akkor jöhet a pereskedés meg minden, mert ismétlem, én nem vagyok pszichiáter.

De értek valamennyit ahhoz a területhez mert van közös fiziológiai, farmakodinamikai rész a neurológia és a pszichiátria között (nem is kevés), de ez nem ad abszolút felhatalmazást mindenre, hogy én majd felírjak neked depresszióra esketamine-t, L-DOPA-t, valproát savat vagy ilyeneket, hiába lehetnek hatásosak.

Ahogy írom megint, szemlén vagy hajnali felügyeletkor vagyok ott, hogy a többiek tudjanak funkcionálni napközben, mert ők is (az orvosok) már idősek ~60 - 70 évesek, én meg még viszonylag fiatalabb vagyok.

Illetve szemlén említődik meg a neurotikus vagy pszichotikus állapot súlyossága, meg páciensi beleegyezés, konzultációk sorozata (pácienssel meg nélküle is).

Több intézményi procedúra infót a menetről nem adok ki, mert nem rátok tartoznak.

És nem azért, de ki mondta, hogy itt hallottam először a zárt osztály kifejezést?

Már megint a személyeskedő kommentek jönnek. De leírtam, ha van benne tartalom, arra válaszolok.

De egyébként még mindig nem a kérdésről beszélünk, hanem rólam, megint engem támad a nagy része a válaszolóknak, ahelyett hogy azt a nyamvadt kérdést vitatnánk meg.

Még válaszolok pár nem ideillő kommentre, úgy 2-re, mert szükös az időm és szeretnék pihenni is, párommal lenni. Remélem ez a kötetlen kommunikáció még azért megengedett.

A pihenésbe beletartozik az érdemi diskurzus is, ha feljövök erre az oldalra és nem szembesülök sorozatos személyeskedéssel.

Kapok azt eleget kórházban akik azon vitatkoznak velem hogy szed felinbutazont meg baclofent diazepammal, meg ciklooxigenáz1,2 gátlót de neki több seduxen kell (diazpam) a spaspticitás miatt, holott már feltételezhető a dependencia és abúzus kialakulása, ahogy a Xanaxnál, Rivotrilnál, Lorazepmanal. De valaki meg nem lesz dependens tőlük, sőt nagy részük, ha betartják a szabályokat ritkán válnak azzá.

Az abúzust meg maga az illető dönti el a saját kárára.

És a páciensnek idős koruk létére már nem kaphatnak többet a gyógyszerekből, mert a medikátumok nagy részét a P450-es enzimek bontják le, inhibitáló vagy indukáló módon, a toxikusság valószínűségi növekedésével ha polyfarmakológiát alkalmazunk, pláne időseknél.

Mellette idős, nehezebben bontja le a gyógyszerket a mája, vékonybele, veséje, pláne ha esetleg PPI-t szed, mert a gyakran megnövelheti a plazma koncentrációját, és a felszívódását a gyógyszereknek (bocsi fordítva: felszívódás -> plazma konc., kicsit fáradt vagyok), és a reflux, dispepsia, gastroparesis rendellenességek, nem ritkák idős korban.

Kisebb adag kell és esélyes hogy elhunyhat, ha felelőtlenül veszi be "mert ő jobban tudja". Pláne ha tramadolról van szó, mert nagyon sok esetben olyan skeletalis problémák vannak, amiket az állam nem támogat és a helyreállítása lehet több millió.

A szegény 70 éves ember meg nem tudja kifizetni, mert mindennek növekszik az ára. A gyógyszertárakban is otthagynak 20 - 40 ezer forintot havonta, mert a kormány-NEAK-OEP banda sorozatban vonja meg a támogatott gyógyszereket vagy az emelt támogatott gyógyszerek %-os támgatását.

Pl. tianeptine 90%-os támogatás van a NEAK oldalán, a rendszeremben is, erre tájékoztat engem a páciens, hogy több ezer forintot kellett fizetnie. Visszanéztem és emelt-en 90%-os támogatást ír. Felhívtam a gyógyszertárat közölték velem, hogy x-forintba kerül jelenleg. Számolva durván 49% jött ki.

Felment az agyam. Akkor most hogy írjak olyan idős betegnek akinek gyenge HUF nyugdíja van, és nem Németországból érkező EUR-ós, hogy megkapják amit kell?

És akkor jön, hogy hát akkor írunk kiemelt támogatásra Tramadolt fájdalomcsillapítót. Marha jó. Változtathatunk az egész terápián szinte dózis tekintetében, meg lehet minőségében is.

És ilyenkor konzíliumon miről kell beszámolnom? Miért adtam ezt? Miért nem nyomatékosítottam jobban a pácienst a gyógyszerről miért ez? Miért nem az? Pedig ott sem voltak, alig ismerik a körülményeket, és mindent utólag ellenőrizve is jól tettem. Elmondva a kondíciókat húzzák a szájukat, de látom, hogy egyetértenek de "nem jó az intézményi politikának".

Mindemellett, úgy, hogy emellett szívességből megyek pszichiátriára segíteni mert szó szerint néha nincs orvos, csak én. Általában hajnalban fáradtan, és van párom is akivel időt szeretnék tölteni és ő is velem.

Jól felcsesztétek az agyam.

És ez volt az utolsó, hogy bármi ilyet írok, ami nem a kérdéshez kapcsolódik.

Ameddig nem jön értelmes válasz, addig nem írok semmit, max lepontozok. Addig meg kiemelem még pár napig a kérdést alkalom szerűen, hátha jön a kérdésemre válasz.

Ez már azért undorító amit műveltek. Így ~70. kommentre. Tisztelet a kivételnek.

Személyeskedők engedjétek szabadjára a belső frusztrációitokat. Nem fogok rájuk reagálni, de megértem, mert az egész ország kb. ilyen, főleg a betegek, legyen az mentális, vagy fájdalmakkal kűzdő beteg vagy egyéb, és én erre vállalkoztam, hogy veletek foglalkozzak és meggyógyítsalak.

Nem tudom, egyre rosszabb a helyet itthon, én is fontolgatom párommal, hogy menjünk el ebből az országból. Ez már bírhatatlan így is.