26 éves nőként sosem volt párom. Ne adjam fel online térben az ismerkedést, ha offline nem tudom megoldani?

Sajnos eléggé introvertált vagyok, nincs baráti társaságom, ahol megismerhetnék férfiakat és az a helyzet, hogy az én korosztályomtól és felfelé már nem is nagyon vannak egyedül. Több fiatalosabb csapatban is dolgoztam màr, de egyedülálló férfiak egyáltalán nem voltak köztük.

A pszichológusom szerint az én generációm már nem az a kezdeményező típus, nekem kell kiszúrni szimpatikusnak tűnő férfiakat és még azon az áron megkérdezni a telefont pötyögő embereket, akár a buszon, hogy esetleg elhajtanak a fenébe... Sajnos közelebbi baráti viszonyoknál is több elutasításban volt részem, ha kezdeményezni próbáltam. Nem akarok egy kétségbeesett spinének tűnni, aki vadidegeneket szólít le ismerkedési célzattal. :( Az ilyesmit én sem szeretem, főleg, mert általában sokkal idősebb pasik nyomulnak rám, buszon, utcán. Én meg sajnos nem vagyok olyan, akit vonz a nagy korkülönbség. Főleg nem házas pasival.

Próbáltam a társkeresőzést. Eddig nagyon lesújtó véleményen vagyok. :( Rengeteg férfinak teljesen rendezetlen az élete. Sokszor csak szexpartnert keresnek.

Amúgy ezzel nem lenne gond de... szűz vagyok így kapcsolatra vágynék az elsőhöz. Nyilván nem férjet keresek, de tisztelem magam annyira, hogy ha eddig nem sikerült, akkor nem megyek bele ilyenbe csak azért hogy ne legyek az.

Nem akarom feladni a társkeresőzést, de szűzen elég nehéz lazának lennem, mert mindenféle hülye indokkal kell nemet mondjak a csak szexuális ajánlatokra, és az ilyen helyzetek élőben még kínosabbak voltak.

Egyébként csak olyan srácokkal randizom, akiknek hozzám hasonlóan van diplomájuk és nem dohányoznak. Most már azt is elvárom, hogy legyen munkája és ne csak a szexre menjen. De kezdem azt érezni, hogy ez a léc is túl magas, főleg az online térben...