Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Az incelprobléma görbe tükör a romlott, elaljasodott társadalomnak?
Attól függetlenül is, hogy valaki incelként definiálja magát vagy sem (a negatív prekoncepciók miatt ettől talán szerencsésebb eltekinteni), elvitathatatlan, hogy rengeteg (és egyre több) sikertelen, tartósan magányos férfi van.
Ha egy társadalom valóban egyenlőségpárti és elvek szintjén és gyakorlatban is komolyan veszi a nemek közti egyenlőséget, akkor már magában ez a tény permanens közfelháborodást kellene, hogy előidézzen, hiszen a társkeresésben a férfiak ma már nem is alárendelt szerepben vannak, hanem gyakorlatilag mellékes, jelentéktelen, cselekvőképességüktől megfosztott tényezők. Milyen dolog az, hogy a nők egész nyugodtan 70 oldalas bevásárlólistákkal rohangálhatnak "elvárások, alapvetések" címszó alatt, a férfiaktól pedig az az egyetlen elfogadható magatartás, hogy mindezt teljesítsék, és ezen túl még mindig ott van a "mit tudsz ezeken túl nyújtani" kérdéskör, további végtelen számú, javarészt teljesíthetetlen elvárással.
És ugye itt is olyan férfiakról beszélünk már, akik egyáltalán eljutnak odáig, hogy akár csak egy nő is szóba álljon velük, kicsit előnytelenebb külsővel gyakorlatilag megölheti magát az ember, mert a magányon kívül sok minden nem vár rá. Felső középosztály alatt kb. szintén, mert a legtöbb nő ma már a gazdasági haszonszerzést látja az egyik, ha nem a legfontosabb szempontnak a párkapcsolatokban.
Könyveket lehetne írni arról, hogy mennyi probléma van az erkölcstől, moráltól megszabadult, ösztönállati szintre visszazüllött társadalom ámokfutásával a párkapcsolati piacon, és ennek csak az egyik következménye az incelprobléma, de mi kell ahhoz, hogy valódi változásokra esély nyíljon, és normalizálódjanak a nemek közötti viszonyok?
válasza: válasza: válasza:"Ilyen feltételek mellett majdnem az lesz erény, ha valaki kimarad a felszínes, primitív állatkodásból."
Tehát elismered, hogy felszínesek, primitívek vagytok és állat módjára viselkedtek. Ez is már valami.
"A nők szempontjából is jobb lenne, ha a hipergám ösztöneik helyett értékalapú döntéseket hoznának, és az embert néznék a semmitmondó paraméterek helyett."
Ezt csak ti fantáziáljátok amikor éppen nem a saját túlterhelt nemzőszervetek van a markotokban az unalomig ismert pornó bámulása közben.
"De ha az még mindig jobb alternatívának tűnik, hogy a semmirekellő jópasik rongyként dobálnak egymás között titeket nőket..."
Férfi vagyok, de ne zavarjon. XD
"...azzal én nem tudok és nem is akarok mit kezdeni."
A nők - gondolom - hálásak lennének érte, csak akkor fejezzétek be a neten picsogást. :)
"Semmire nem tartom az ilyen megalkuvó ösztönlényeket."
Pontosan ez a véleményem rólatok, incelekről. :D
válasza: válasza:Ha most elkezdenék akármit edzeni, júniusra biztos látszódna változás. Ez igaz mindenkire, akárhogy néz ki. Ha ma elkezdek valamit tanulni, gyakorolni, 6 hónap múlva sokkal jobb leszek benne. Ha nem csinálok semmit, akkor 6 hónap múlva visszanézek erre a pontra, hogy ah, ha elkezdtem volna januárban, már mennyivel beljebb lennék.
De ez nem fogjátok csinálni. Jelenleg 38 éves incel itt lesz 48 éves incelként. Úgy, hogy semmit nem fejlődött 10 év alatt. A világ nem fog megállni. Azok, akik akarnak változni, fejlődni, nem fognak lelassítani a kedvetekért. A mezőny minden egyes nappal egyre jobban elhúz. A nők is, akikről álmodoztok, és a férfiak is, akiket utáltok.
Ilyenkor őszintén nem tudom, mi a jobb. Ha valaki, ha későn is, de felébred, vagy hogy ha marad az incelfórumok bűvkörében, mert szembenézni azzal, hogy elpazarolta az életét baromi szar lehet.
Az az idő már lejárt, amikor én úgy ugráltam, ahogy a nők fütyültek. MIndent megpróbáltam naiv tiniként, és már akkor is hiába. Kiégtem. Ez a meccs már gyakorlatilag le van játszva, de hadd kifogásoljam már a körülményeket ha én többnyire mindent jól csináltam, és még a kinézetem sem reménytelen, csak nem üti meg azt az abszurd, irreális szintet, amit a nők elvárnak. Én messze nem csak a külsejét nézem egy nőnek, de visszafelé ez már nem teljesül, engem fél pillanat alatt "offolnak" a genetikám miatt.
Akkor marad az, hogy rámutatunk a feminizmus ordító következetlenségeire, arra, hogy a nők sosem tudtak rendszerekben gondolkodni, minden helyzetet egyesével ítélnek meg többnyire érzelmi alapon, ezért a konzisztens, egyenlő nemekre épülő társadalmi berendezkedés sem valósulhat meg akkor, ha a nők irányítanak. 15 évesen még elhittem, hogy itt majd egyszer egyenlőség lesz és elsősorban emberek leszünk, másodsorban férfiak vagy nők, ma már tudom, hogy ilyen sosem lesz. Csak ma már nem a férfiakon múlik.
válasza:
válasza:"Az az idő már lejárt, amikor én úgy ugráltam, ahogy a nők fütyültek.
Helyes, az ilyen csicskákat sem a férfiak, sem a nők nem szeretik. Ezzel egyébként csajozni sem lehet.
"ha én többnyire mindent jól csináltam"
Aham. Mondjuk definiáld már a "jó"t, ha egyszer más, hasonló "genetikával" és háttérrel rendelkező férfiak sikerrel járnak, te meg nem..
Az a nagy helyzet, hogy az elmúlt héten nagyon sokszor volt téma férfiak és nők elvárásai. Itt, GYK-n is tele volt ilyen kérdéssel.
És KIVÉTEL NÉLKÜL az jött fel, hogy az embereknek az elvárások terén a következő két opcióból választanak:
1) Nekik mindegy, üssön meg eg yminimum szintet a másik (ne legyen fogyatékkal élő, dolgozzon, legyen hűséges) de ezt leszámítva teljesen mindegy ki a másik. Ez jellemzően egyébként magukat incelnek vagy incelközeli férfiakra volt jellemző.
2) Az elvárások mind anyagiakban, mind tulajdonságok terén körülbleül az legyen, mint magáé az emberé, aki az elvrásairól beszél. Ez mind férfiakra, mind nőkre egyértelműen jellemző. A diplomások jellemzően elvárják a diplomát vagy legalábbis a szellemi munkát, a sportosok a sportos külsőt, az empatikusok az empátiát, stb. Fizetések terén is nagyon hasonló a helyzet, jellemző a "kb annyit, mint én" szemlélet. De sokan (nemtől függetlenül) megengedőbbek voltak, általában egy minimumot határoztak meg, ami havi 200-250ezer környékén volt. A fő szempont általában az volt, hogy képes legyen eltartani magát külső segítség nélkül, nem a konkrét összeg a lényeg.
És az a nagy helyzet, hogy a valóságban is ezt látni szinte mindenütt. Persze, ha bekapcsolod az Aranyásók luxuskivitelbent vagy valami hasonló celebekről szóló szirszart, akkor nem, de az nem is a valóságról szól. Maradjunk az emberek röpke 98-99%-ánál.
Mik azok az abszurd elvárások? Hogy ha ő szerzett diplomát, akkor a párjától is elvárja, hogy ne kőműves-segéd legyen? Hogy ha ő olvasott, akkor a párjától is elvárja, hogy az legyen? Hogy ne keressen négyszer annyit, mint a párja? Ezek abszurd elvárások?
Nem lehet, hogy csak te keresgélsz rossz helyen?
válasza:Igazából a kérdés is hibás. Incelprobléma nincs a társadalomban.
A társadalomban maga az incelség a probléma.
Remélem érthető a különbség kérdező.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!