Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Az incelprobléma görbe tükör a romlott, elaljasodott társadalomnak?
Attól függetlenül is, hogy valaki incelként definiálja magát vagy sem (a negatív prekoncepciók miatt ettől talán szerencsésebb eltekinteni), elvitathatatlan, hogy rengeteg (és egyre több) sikertelen, tartósan magányos férfi van.
Ha egy társadalom valóban egyenlőségpárti és elvek szintjén és gyakorlatban is komolyan veszi a nemek közti egyenlőséget, akkor már magában ez a tény permanens közfelháborodást kellene, hogy előidézzen, hiszen a társkeresésben a férfiak ma már nem is alárendelt szerepben vannak, hanem gyakorlatilag mellékes, jelentéktelen, cselekvőképességüktől megfosztott tényezők. Milyen dolog az, hogy a nők egész nyugodtan 70 oldalas bevásárlólistákkal rohangálhatnak "elvárások, alapvetések" címszó alatt, a férfiaktól pedig az az egyetlen elfogadható magatartás, hogy mindezt teljesítsék, és ezen túl még mindig ott van a "mit tudsz ezeken túl nyújtani" kérdéskör, további végtelen számú, javarészt teljesíthetetlen elvárással.
És ugye itt is olyan férfiakról beszélünk már, akik egyáltalán eljutnak odáig, hogy akár csak egy nő is szóba álljon velük, kicsit előnytelenebb külsővel gyakorlatilag megölheti magát az ember, mert a magányon kívül sok minden nem vár rá. Felső középosztály alatt kb. szintén, mert a legtöbb nő ma már a gazdasági haszonszerzést látja az egyik, ha nem a legfontosabb szempontnak a párkapcsolatokban.
Könyveket lehetne írni arról, hogy mennyi probléma van az erkölcstől, moráltól megszabadult, ösztönállati szintre visszazüllött társadalom ámokfutásával a párkapcsolati piacon, és ennek csak az egyik következménye az incelprobléma, de mi kell ahhoz, hogy valódi változásokra esély nyíljon, és normalizálódjanak a nemek közötti viszonyok?
120
119 tényleg bunkó, ennek ellenére igaza van. A Kérdező azt várja, hogy mások változtassanak azért, hogy neki könnyebb dolga legyen. Ha a nőknek irreális elvárásai vannak, akkor ez micsoda?
121.
Na, látod, így kell ezt normálisan csinálni, nem bunkón. Ez a különbség az ő "válasza" és a tied között.
De amúgy nem értem miért gondolja akár őbunkósága, akár te, hogy a kérdezővel egyetértenék. Mert nem. Ő is egy suttyó proli csak.
#121 Meg kell nézni, hogy mennyire vannak kiszolgáltatott, esetleg kilátástalan helyzetben a rendszer legnagyobb vesztesei, aztán meg kell nézni, hogy ők szám szerint mennyien vannak. Ha túl sokan, akkor vetődik fel a lemondás, a szemléletváltás. Ezt lehetne társadalmilag is vitára bocsátani, de egyénileg is el lehet végezni ezt a műveletet, mindenki a maga értékrendje szerint.
Engem az sem zavar amúgy, ha valaki morál nélkül él, csak a saját részérdekeit szolgálva, csak nem értek vele egyet, és szerintem társadalmilag negatív a mérlege. Csak ne legyünk álszentek.
"akkor vetődik fel a lemondás, a szemléletváltás"
Miért kéne lemondanom bármiről, legyen szó tanulmányokról, karrierről, hobbikról, lakóhelyekről, emberi kapcsolatokról? Ez érdekelne, hogy szerinted miért?
#127
"Társadalmi felelősségvállalás."
Szerinted ennek az a megvalósítása, hogy mondjak le azokról a dolgokról, amikért éveken át tanultam és dolgoztam, illetve az emberekről, akikkel mély érzelmek fűznek?
#117 "Tegyük fel, hogy akkor megoldásként nem ismerkedem senkivel. Megszűnnek az elvárásaim, remeteként élek. Neked mitől lesz jobb?"
Semmivel, ha ez az egyetlen megoldás, de szerintem nem így van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!