Tényleg már egy átlagos lányt is lehetetlen megszerezni?

#72: Létezik olyan, amibe nem próbálsz belekötni valami nyakatekert logikátlansággal?

Én mondjuk sehol nem írtam, hogy nem válogathatnak. Szerintem mindenki úgy válogat, ahogy akar.

Ja btw a valogatast nem arra kell erteni, hogy jojjon ossze egy bunozovel vagy drogossal. De nincs erv, tudjak, hogy azert van igazsag, amiket a pasik irnak, ezert attoljak extrem peldara, lepontoznak vagy belekotnek mindenbe.

Van itt egy kiscsajtol kerdes, miert zavarja a pasit ha a csaj nem valaszol tarskereson. Tudod hogy nevezte a normalisan kozeledo, de ofelsegenek nem 100% ig megfelelo, ket mondattal lenyugozo pasikat? Selejt nek.

Nem értem a nők miért sírnak. Igen, rosszul választasz néha, ez ezzel jár. Önismeret kell hozzá, figyelni a jeleket, beszélgetni és nem a cuki rosszfiúra egyből ugrani.

A saját rossz választásod ne vetísd ki minden pasira. Mert a nő választ a sorból...

#66 Vicces, amikor az "itteni nőkről" úgy gondolkodtok, mintha egy szobába bezárva lennének, és "kint" van mindenki más. Elárulom, hogy "kint" is ezek a nők vannak, és kb egy tarajos gőte értelmi színvonalával rendelkezel, amikor azt hiszed, hogy azért mert átlag Gizinek könnyű a társkeresés, átlag Julcsinak is az.

Sok átlagos pasi él boldog párkapcsolatban és sok átlagos pasi él egyedül és nem kell még a csúnya nőknek sem.

Én már nem vagyok fiatal. Lehet hogy ha fiatalon társkeresőznék és nem most, más lenne a helyzet, de elmondanám, hogy mi hogyan ismerkedtünk a kilencvenes évek végén, kétezres évek elején. Élőben. Egyetemre jártam és sportoltam. 25 éves koromig a kutyának nem kellettem, pedig állítólag nem vagyok csúnya. És sok barátnőm volt, akiknek az első barátjuk valamikor 22-25 körül jött össze, volt egy akinek később.

Szóval ha elmentem egy buliba senkinek nem kellettem, vagy a kapcsolatban lévő pasik nyomultak rám, meg azok a lúzerek, akik válogatás nélkül mindenkire. 25 évesen véletlenül találkoztam egy férfival aki teljesen átlagos volt (alacsony, csóró stb) de ő elsősre el volt bűvölve tőlem és ez nekem elég volt ahhoz, hogy beleessek és égre földre szóló nagy szerelem legyen. (Na jó, nagyon intelligens volt, nálam ez több, mint fél siker)

Most, elvált anyukaként másodjára próbálkozom társkeresővel. Elsőre az elittárson voltam fenn 37 évesen és egy év alatt hárman írtak rám, az is mind felejtős volt. Aztán innen ismerkedtem, de hát ugye azt hagyjuk. (Nős pasik vagy teljesen idióta egyedülállók). Mióta beköltöztem Pestre változott a helyzet, most egy másik társkeresőn vagyok fenn, itt már rám írnak páran. De azok, akik régen ugyanúgy nem érdeklődtek volna, csak most már ők is elvált apukák és már ötven felé járnak. Én leírom, hogy miket olvasok hogy mi érdekel, de erre szinte senki sem reagál, mert ezek közül szinte senki sem olvas. De küldjek egész alakos képet azonnal és tudok-e főzni. Nem vagyok elhízva vagy ilyesmi, de ha engem az érdekel, el tudunk-e beszélgetni kicsit fáraszt már, hogy olyan embereknek bizonygassam, hogy nem vagyok rossz nő, aki szellemileg meg nekem nem társ.

A netes társkereső csak keveseknek működik szerintem. Akinek vannak igényei, annak nagyon nehéz társat találni mindkét nemből. Ja, és nem várok el többet semmilyen szinten, mint amit nyújtani tudok, sőt. Kevesebbel is beérem.

A tanulatlan, kevésbé válogatós nők lehet hogy könnyebben találnak párt, ha csak izomra, edzettségre mennék, én is találnék pár daliás negyvenest. De abban a pillanatban, hogy egy művelt, intelligens pár keresel, rá kell jönnöd, hogy ők foglaltak, nálad ez meg nem érték. Gondolom, a hozzám hasonló férfiak is így éreznek társkeresőn, csak ők nem itt sírnak, mint ti.

Mondjuk egy ilyet:

[link]

Vagy egy ilyeneket képzeljetek el:

[link]

[link]

Semmi extre, száz meg 100 ilyet látsz az utcán. De egy ilyen nő, ha bekerül egy pasis munkakörbe, akár oda, amit írtam, vagy egy mérnöki irodába adminisztrátornak, akkor szinte bárány lesz a farkasok között és naponta lesznek nála bepróbálkozók.