A pszichopaták miatt vannak incelek?

Igen, ez egyrészt teljesen igaz, ugyanakkor ha másképpen nézzük mégsem az. Vannak ugyanis olyan tulajdonságok, amik általánosan keresettek, ráadásul fejleszthetőek.

A sikertelen emberek nem ritkán ezek terén szenvednek deficitet, és ennek a felelősségét a nőkre hárítják.

Ez egy baromi érdekes kérdés. Értem, mit akarsz mondani, és van is alapja, de mégsem fekete-fehér.

Először is tisztázzuk, mit értünk siker alatt. Danny de Vito pl házas és családos ember. Természetesen igazad van abban, hogy sokkal nehezebb dolga van az ismerkedésben egy nem megnyerő külsejű embernek, de tapasztalatból mondom, hogy a párkeresésben nem akadályoz meg.

Másrészt érdekes elgondolkodni, hogy a külső mennyiben adottság. Pl Danny de Vito külsejében is bőveb van tartalék, hiszen az ő kinézete valahol egy felvállalt komikus image. Mármint a magasságán nem tud segíteni, de a pocakosságon, hajviseleten bőven. Elég megnézni egy fiatalkori képét google-ben, egész jóképűen is ki tudott nézni.

Van egy kollégám, aki az az igazi kocka. Fekete nerd póló plusz háromnegyedes zenekaros gatya és dorkó, mindehhez elhízás, szemüveg, zsíros hosszú haj, ami alatt kopaszodik is, szabadidejét és munkaidejét is gép előtt tölti.

Két fontos tanulsága is van a srácnak: az egyik az, hogy bár elég hézagosak a nőügyei, több barátnője is volt, ráadásul kifejezetten csinosak, amin magam is meglepődtem. Ilyen hipszter csajok voltak, akiknek bejött a srác furasága, meg, hogy mennyire okos.

A másik tanulság, hogy a feleségem jegyezte meg egyszer, hogy szegény srácot mennyire sajnálja, mert milyen csúnya. Megkértem, hogy képzelje el a túlsúly nélkül, kicsit sportosabban, mondjuk kopaszra nyírt fejjel, kicsit menőbb szemüveggel, ingben és farmerban. Annyit mondott, nabazmeg.

Szóval én nem állítom, hogy a külső nem számít, aki ilyet állít, vagy hülye vagy hazudik. Ugyanakkor meggyőződésem és tapasztalatom, hogy a legtöbb ember magát akadályozza meg azzal, hogy nem képes a saját külsejét elfogadni és a helyén kezelni - ahogy pl Danny de Vito is erényt tudott kovácsolni a hátrányaiból.

"Az egész párkeresés inkább egy szerencsesüti, vagy lesz vagy nem."

Szerintem a kulcs annak az elfogadása, hogy egy szerencsesüti vagy nyer, vagy nem nyer. Az élet igazságtalan abból a szempontból, hogy vannak akik elé csak úgy potyog a sok süti, csak győzze kinyitni, míg másoknak meg kell küzdeni azért a néhány sütiért is (mint Józsi de Vito a szomszédból), ráadásul abból a néhányból sem nyer mindegyik. Ezzel együtt, aki észreveszi a sütiket és időnként kinyitja őket, az előbb utóbb nyerni szokott.

A probléma ott kezdődik, amikor az ember fennakad ezen a nyilvánvaló igazságtalanságon. Azon emészti magát, hogy a jóképű csávónak több süti jut, közben észre sem veszi azt a néhányat, ami ott van előtte. Aztán kinyit egyet-kettőt, ami nem nyer, és még jobban kiakad, amire azt mondja: minden szerencsesüti szar.

Arról nem beszélve - itt a süti metafora vége -, hogy emiatt emberünk már messziről látszik, hogy frusztrált, ellenséges, bizonytalan. Márpedig ez elijeszti az emberek elég nagy részét.

Azért az elég cinikus hozzáállás hogy az incelnek csak és kizárólag maga az incelcsávó lenne az "oka".

Az biztos, hogy csak ő tehet ellene: akár a külseje javításával, akár fogyókúrával, vagy hogy önismereti tréningekre, pszichológushoz jár. De ez nem azt jelenti, hogy ő az oka. Az ok lehet a családi környezet, ahol csak negatív példákat látott (alkesz apa, hűtlen anya, nem létező érzelmi kapcsolat), ahol nem sajátíthatta el azokat a viselkedésmintákat, amelyek egy párkapcsolat kialakításához szükségesek. Ugyanígy ok lehet a környezet, a kortársak, akik valamiért rászállnak, beszólogatnak neki. Ez megint csak olyan, amit neki kell magának helyreraknia, de nem ő az oka.

Szóval azért hagyjuk már ezt az "ő az oka 100%-ban" dumát. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a bántalmazó családból származó, bántalmazó pasas mellett kikötő nő 100%-ban maga tehet arról, hogy a részeg állat pasija veri esténként.