Ráérek férfiként 45+ évesen is párt keresni miután már anyagilag nem lesznek problémáim?

Persze, ráérsz, miközben eltelik az életed döntő része, és a nagy vagyonfelhalmozás mellett rengeteg élménytől fosztod meg magadat.

Meg járhatsz szülőire 60+ évesen, ahol mindenki nagypapázni fog.

Miért ne menne párhuzamosan a kettő? Ha a kiégésig hajtod magadat 45 éves korodig, annak nincs semmi értelme - ha pedig nem, akkor miért mondasz le automatikusan a szerelemről?

31 vagy, nulla párkapcsolati tapasztalattal, gondolom szűz és még 14 évet akarsz várni hogy a sült galamb a szádba repüljön. Nem fog.😆 Nem fogsz tudni felszedni egy nőt se. Azt se fogod tudni hogy szólits le valakit. Analfabéta leszel csajozásban, bár most is az vagy.

Vén Dagobert bácsiként fogsz ülni a "nagy vagyonodon" és bámulsz kifelé majd az ablakon várva hogy valami szép fiatal lány betévedjen hozzád.:')

Köszi, jót szórakoztam ezen a kérdésen.':D

Egy elgondolkodtató történet az általad kettéosztani kívánt életedről:

"Lin-csi mester egy nap meglátogatta a szomszédságában álló kolostort. Az apát büszkén mutatta neki, mennyi bambuszfáklyát gyártanak a szerzetesei.

- Szorgalmas, dolgos szerzeteseim vannak, Lin-csi, láthatod! Már nem is a kolostor fenntartására dolgozunk, hatalmas vagyont gyűjtöttünk. Vang nagyúr is megirigyelhetné. Igaz, éjjel-nappal gürcölünk.

- Na és miért gürcöltök ennyire, jó apát? - kérdezte tőle Lin-csi.

- Elárulom neked, barátom - kezdte az apát. - Azért kell ennyi bambuszfáklyát gyártanunk, mert jó pénzért veszik a városban. A pénz pedig azért kell, hogy meggazdagodjunk, és ne kelljen többé dolgoznunk. Alig néhány év, és nem gyötörjük magunkat munkával, csak magunkra figyelünk, teát iszunk naphosszat, s a Tanításról beszélgetünk. Elmélkedünk, és hallgatjuk a kert madarainak énekét - dicsekedett tervével az apát, s máris a gondtalan jövőbe álmodta magát. De Lin-csi haragja felébresztette.

- Sok munkával sok pénzt keresni a bolond is tud, apát! Nem kell ahhoz tudomány! Ráadásul a sok pénz nem gondtalanságot jelent, hanem sok gondot inkább. Ne sok pénzed legyen, hanem elég. Ne sok időd legyen,

hanem elég. Ne sokat dolgozz, hanem eleget, ne sokat elmélkedj, hanem eleget. De te ezt fel se éred ésszel, jó apát! - kiabálta Lin-csi dühösen, majd még csendesen hozzátette. - Sajnállak téged, de még inkább a szerzeteseidet. Ha arra biztatod őket, hogy szakítsák ketté életüket, először szegény rabszolgák legyenek, majd bölcselkedő gazdagok, lehetetlent kívánsz tőlük. A semmibe nem lehet faszeget verni, apát! Őrültség a terved. Állítsd le a munkát! - De Lin-csi sohasem tudta meg, elvetették-e az esztelen tervet a szomszéd kolostorban, abbahagyták-e az értelmetlen gürcölést. Haragjában feléjük se nézett többé. Effélékről az emberek úgyis csak maguk dönthetnek.