A férjem el akar hagyni. Volt egy botlásom és az a válasza, hogy el fog hagyni. Nem akarok senki mást, Őt szeretem, vele akarok lenni. Gyerekeink vannak, szép házunk, jó az életünk. Valahogy vissza kell szereznem. Mit csináljak ha nagyon szeretem?

Azt nem értem, hogy hosszú házasság a mienk. Elkövettem egy ballépést, egészen odáig szeretett, utána meg mintha elvágták volna. Nem marad meg a férfiakban annyi,hogy nem kellene eldobni ilyen sok időt egy botlás miatt? Csak egy esélyt adni, ha megtenném Mégegyszer önként, dalolva lemondok mindenről. Ott a nővérem is, mostanában tök jól eldumálgatnak, holott hosszú évekig utálták egymást. A régi szerelme is képben van, aki egyedülálló. Megteszek mindent amit csak kíván, de semmi intimitás vagy valami. Kedves segít, de nem miattam, az alaptermészete ilyen. Amikor valamire szükségem van segít szinte olyan mintha minden rendben lenne. Kedves, néha elsírom Magam, akkor vigasztal, hogy bármelyik ujjamra jobb férfit találok, meg hogy gyönyörű vagyok, a pasik már csak arra várnak mikor leszek szabad meg ilyenek. Mikor mondom, hogy nem más pasi kell csak Ő, akkor azt mondja, hogy nagyon sajnálja, de ez nem lehetséges, de ne féljek sokkal boldogabb leszek valaki mással. Nagyon rossz. Ha legalább kiadná a dühét, vagy megütött volna talán bebeszélném magamnak, hogy tényleg jobb így. De még ez sem igaz.