Miért hiszi itt most rengeteg lány, aki kapcsolatban él és szerelmes, hogy ez a dolog soha nem fog véget érni és életük végégi együtt lesznek?

Oké, ha nem mástól teszed függővé a boldogságodat, te nem vagy kapcsolatfüggő. Viszont sokan el nem tudják képzelni, hogy egyedül maradjanak.

Voltam már szerelmes, többször is. És mindig többet veszítettem rajta, mint amennyit nyertem. Nekem fontos, hogy haszonnal jöjjek ki a dologból, szimplán mert nem vagyok mazochista, nem szeretek olyasmit csinálni, amivel csak rosszul járok, de hát biztos én vagyok rosszul összerakva.

Szerinted mindenkinek eredendően rossz, pesszimista a hozzáállása? Amikor fiatalabb voltam, én is voltam ilyen naiv idealista, hogy azt képzeltem, megéri energiát fektetni egy kapcsolatba, mert a szivárvány tövében valóban vár rám egy bödön pénz. Aztán szép fokozatosan rájöttem, hogy az egész annyit ér, mint a szelet kergeni. Ha van is bödön pénz a szivárvány végénél, semmit nem érek vele, mert úgyse jutok el oda soha.

Aki boldog a kapcsolatában - nos, lelke rajta. Annak valóban egyszerű a dolog, akinek csak jó kapcsolatai voltak, az alacsony keresetekre se a dúsgazdag vállalkozó fog panaszkodni. Az a baj, hogy általánosan nem igaz, hogy a kapcsolatból csak profitálni lehet.

"Ilyen kérdésekből számszerileg sokkal több van..."

Persze, hogy sokkal több van, mert aki kiegyensúlyozott és boldog, az nem fogja ide kiírni kérdésbe, hogy: "ugye milyen jó, hogy boldog vagyok?".

Mivel ide csak azok írnak ki kérdést, akiknek gond van a kapcsolatukkal, mert szeretnének megoldást találni rá, így persze, hogy azt látod, hogy többen vannak a szar kapcsolatban élő emberek. Ebből ne vonj már le következtetéseket, mert nem tükrözi a valóságot.

Mert abból indulnak ki, hogy a szerelem és a boldogság egy örökké tartó állapot, túl sok romantikus lányregényt meg filmet néztek, és valóságnak hiszik. Ezekből szoktak lenni aztán a legdurvább csalódások, amikor kiderül, hogy a szerelem a valóságban nem tart a sírig, nem szappanopera meg nem is tündérmese.

Csak sajnálni tudom azokat, akik komolyan azt hiszik, hogy a szerelem az mindörökké tart, és hogy soha nem érhet véget egy párkapcsolat. De bizony, ugyanúgy véget érhet, mint bármi más. Egyszer minden jónak vége szakad. Éppen ezért egyáltalán nem is érdemes párkapcsolatokat keresni. Még ha létezne is igaz szerelem - mint ahogy nem létezik - akkor sem fog egy életen át tartani. Mellesleg, egyedül szerintem is sokkal boldogabb és nyugisabb élet élhető, mint párkapcsolatban.

Lehet engem is lepontozni, szeretem látni ha igazam van, beismerni úgyse fogjátok még saját magatoknak se, mert az ugye derogál...

azért mert naivak és hülyék mind, fel se fogják hogy a szerelem egy hamis illúzió, egy önbecsapás, és csak veszíteni lehet vele, szeretnék azt képzelni hogy az ő szerelmük majd mindörökké tart

hiába magyarázza az ember az ellenkezőjét, hoz példákat a való életből, vagy mutogat statisztikát, ők elintézik annyival, hogy ááá azok a párok hülyék voltak, majd ők okosabbak lesznek és jól megmutatják!

fölösleges ezeknek bármit is magyarázni, ússzanak csak a rózsaszín ködben, előbb-utóbb lepottyannak úgyis, és jól megütik a bokájukat

annyira, hogy fel se kelnek többet...

#1 így igaz, ezért is nincs semmi értelme a párkapcsolatoknak, mert borítékolható, mi lesz a végük

#2 az életet többek közt a statisztikák határozzák meg, igen, a tiédet is...akkor is, ha nem bírja a gyomrod

szerinted minden házas boldogan él? aha, szeretnéd ezt hinni, mert te magad is tipikusan olyan hülye és naiv ember vagy, mint a kérdésben említett lányok

azért van ennyi szar kapcsolat, válás, és egymást maró-gyűlölő kényszerpárocska, mert senki nem "vészmadár", hanem hülye fejjel az hiszi, hogy majd az ő kapcsolatuk lesz a kivétel, ennyi!

nekem mindegy, ha nem látod be, hát nem látod be, nem lehet mindenkit megmenteni a saját hülyeségétől

ha az emberek tudnának racionálisan gondolkodni ahelyett hogy vakon belezúgnak valakibe, feleennyi párkapcsolati balhé és rossz döntés nem lenne

#4 ez nem pesszimizmus, ez a valóság, a kérdezőnek tökéletesen igaza van

létezik boldogság, csak épp nem párkapcsolatokban, az csak bajt hoz és szenvedést, az embernek akkor van esélye a boldogságra, ha egyedül marad, és leszarja a párkeresést

a pozitív életszemlélet pedig gyakorlatilag önbecsapás, önámítás

#7 de igen, kell vészmadárkodni, ugyanis minden alap megvan rá, akkor is, ha ugyanolyan naiv és buta vagy, mint a #2 választ író

#9 azért kellene reálisan kezelni a párkapcsolatokat, mert a VALÓSÁG az, amiben élsz, nem egy rózsaszín takonybuborék amit magad köré álmodsz!

elég szomorú hogy ezt neked külön el kell magyarázni!

aki az eszére hallgat, az a saját jól felfogott érdekében bele se fog párkapcsolatokba, valószínűleg nem véletlenül!

álmodozni lehet, persze, csak előbb-utóbb fel fogsz ébredni te is, és az nagyon de nagyon fájni fog

#11 hoztál néhány pozitív példát, ami vagy igaz, vagy nem...és ezzel mit akarsz bizonyítani?

ugyanennyi negatív példát is felhozhattál volna, persze ezt nem teszed meg, nehogymá' rontsa az összképet, még a végén be kellene ismerned, hogy a kérdezőnek van igaza

ha nem tudnád, se a szerelem, se a boldogság nem tart a végtelenségig, foglalkozni kell vele, mikor és hogyan lesz vége...persze nem muszáj, de akkor nem kell a sírás-rívás utána, mert mindenki azt fogja mondani, hogy úgy kell neked, megmondtuk, hogy ez lesz a vége

azért fogjuk fel negatívan a dolgokat, mert a párkapcsolat is egy negatív dolog

#14 nagyapád egy kicsit más berendezkedésű társadalomban nőtt fel, mint amilyen a mai, szóval ez nem érv

#16 de igen, ha hiszed ha nem, statisztikát ugyanúgy lehet készíteni szerelemről, házasságról, kapcsolatokról is

és sajnos egyik statisztika se azt bizonyítja, hogy ez olyan fúdejó dolog lenne

a kérdező pedig a lehető legjobban járt azzal, hogy nem jött össze neki még semmi, és megkímélte magát a csalódásoktól

#17 aham, mind ezt mondja, hogy ő aztán nem rokkanna bele ha vége lenne, meg túl tudná tenni magát rajta...ezek szoktak aztán a pszichiáterekhez járni dilibogyókért, meg az intersziti elé ugrálni

#19 a kérdezőnek igaza van, ha egyedül akarna maradni élete végéig, francnak se hiányzik a rengeteg csalódás, az érzelmi káosz és a lelki sérülések, én is úgy döntöttem hogy egyedül maradok, úgyhogy maximálisan a kérdezőnek adok igazat (mert maximálisan neki van igaza)

sokkal de sokkal több az olyan kapcsolat, ahol az egyik fél lelép, de olyanból is rengeteg van, ahol elhidegülnek egymástól, vagy csalják agyba-főbe egymást...hol vagy nagy szerelem, lol...

ha mindenki így gondolkozna, nagyságrendekkel előrébb tartana az országunk, akár gazdaságilag, akár társadalmilag, akár máshogy, a szerelemre az égvilágon semmi szükség!!!

és mégegyszer: a szerelem és a kapcsolatok remekül magyarázhatóak statisztikával, akkor is, ha ezt következetesen letagadod, mert dehogy fogod beismerni, hogy meztelen a császár...

itt neked vannak komoly gondjaid, nagyon álomvilágban élsz, ideje volna már neked is felébredned, amíg még nem késő

#20 az evést és alvást párhuzamba állítani egy tök fölösleges és pocsék dologgal mint a szerelem, bazinagy csúsztatás

az emberek pedig igenis sokkal boldogabbak lennének kapcsolat nélkül, ezt ép ésszel fel lehet fogni, persze olyannak hiába magyarázom aki becsukja a szemét, bedugja a fülét, és hajtogatja, hogy la-la-la, nem figyelek rád...álomvilágba menekülő hülyékkel nem érdemes foglalkozni, majd az orvosok megoldják

#21 a hosszú életnek semmi köze a párkapcsolatokhoz,ezt nem tudom, minek hoztad fel...

amúgymeg a kérdező nem parázik, hanem leírt egy jogos felvetést, ami persze nagyon a kapcsolatfüggők elevenjébe tiport, és most próbálnak itt maszatolni meg bagatellizálni ahelyett hogy szembenéznének a témával

#24 az élet egy nagy rakás szar, ez nem pesszimizmus, ez realizmus, üdv a való világban Neó

ezzel szemben te ideológiailag vagy rákattanva a szerelemre, és azért nem akarsz statisztikát meg efféléket látni, mert a számok csak tovabb növelnék a kognitív disszonanciádat

az életben bárkinek bármi összejöhet, nem a szerelem a kizárólagos életcél, és főleg nem a szaporodás, erre egy egysejtű is képes...

lehet úgy is élni, ahogy te csinálod, nagy kanállal habzsolsz, egyszer élünk, sej-haj rütyütyü, kiélvezed az utolsó csepp örömforrást is, a gond csak az, hogy amikor kimerülnek az említett források, totál készületlenül fog érni, mint a derült égből villámcsapás, és úgy omlasz össze mint a pártállami diktatúra leszálló ágban

szemben a kérdezővel, aki végig tisztában volt ezzel, és fel tudott rá készülni

de nekem aztán mindegy, úgy teszed tönkre az életedet, ahogy neked jólesik...

#25 igen, mindennek van egy bizonyos kockázata, annak is, hogy kilépsz a házból, és esetleg elüt egy autó

a probléma, hogy a szerelemnek és a párkapcsolatoknak a kockázata sokkal magasabb, mint a várható nyereség, akinek van szeme, az látja

akinek meg nincs, az vakon tévelyeg a rózsaszín ködben, és meglepetten felhördül, amikor aztán fejjel megy a falnak..."hát ez meg hogy kerül ide?"

#26 az irracionális viselkedés pont hogy nem az emberi mivolt része, maximum valami hagyaték a majmokkal közös ősből, ugyanis az embert pont a racionalitása teszi emberré...az, hogy tudatos, és nem egy ösztönök vezérelte valami

az ésszerű viselkedés teszi tehát elsősorban emberré az embert, nem az, hogy két lábunk van, eszközt használunk, vagy ruhát viselünk

ha valaki ésszerűen a boldogságot helyezi előtérbe, akkor pont hogy nem fogja figyelmen kívül hagyni, a szerelem és a kapcsolatok mennyi bajt és szenvedést okoznak...aki mégis megteszi, az utána ráfarag, megszívja, és jajgat...ahelyett hogy gondolkozott volna

gondolkozz el te is ezen (úgyse fogsz)

#28 te most totálisan ide nem illő dolgokat citálsz a kérdező elé, és veszel egy kalap alá a szerelemmel és a párkapcsolatokkal...mi köze a szerelemnek az életmentéshez, a lopáshoz, vagy hogy az ember járni tanul? mert szerintem semmi, hiába próbálod összeerőltetni őket...

igen, az életben néha kockáztatni kell, de nem éri meg felvállalni bármekkora kockázatot, pláne ilyen baromságok miatt, hogy szerelem meg párkapcsolat

a kockázat nem vértez fel, hanem veszélybe sodor, ugyanis totálisan a szerencsére bízod magad

ez kb. olyan mint biztosítókötél nélkül hegyet mászni...ha leesel, na bumm, ha nem másztál magasra, csak a lábadat töröd el és még fel tudsz kelni, ha elég magasról sikerült lepottyannod, akkor a nyakadat...

jól felvértezett a kockázat, whehehehe! te az a fajta vagy, aki az ötödik lábtörés után is nekiiindulna a hegycsúcsnak

#30 szerintem épp elég érvet hoztunk neked idáig fel, volt olyan amit meg tudtál cáfolni? fenéket

a kérdező nem szubjektív véleményt, hanem tényt közölt, akkor is, ha nem egyezik a világnézeteddel

#33 ha a kérdező meg tud cáfolni téged, akkor nincs igazad, ennyi, pláne hogy még egyetlen érved se volt amit komolyan lehetne venni

és akkor mi van, ha meg akarna győzni téged? a saját hülyeségedtől próbál megmenteni, ha nem vennéd észre...gyomorforgató, az hát, te meg atomhülye vagy akkor, olyan szinten gyagyás, hogy kiskorúsítani kellene téged

ilyen szar világra pedig én se vállalnék gyereket, szóval a kérdezőnek itt is igaza van

#34 igen, reménykedni azt lehet, aztán lesz belőle nagy pofáraesés

az semmit nem jelent, hogy több év után is szerelmes vagy a párodba, előbb vagy utóbb, de el fog múlni

a válás és a szakítás kb. mindennapos dolog, elég csak szétnézni ezen az oldalon, pindurkát több van ilyen kérdésekből, mint sikeres kapcsolatokról szólóakról, nem sejted ennek mi az oka?

felhozhatnám a statisztikákat is, hogy lásd, mennyire ritkák a jól prosperáló tartós kapcsolatok, házasságok, de te már úgyis eldöntötted előre, hogy nem hiszel holmi statisztikáknak, úgyhogy minek törjem magam

a boldogság lehet tartós is, igen, csak sajnos nem párkapcsolatban...a szeretet, tisztelet, bizalom, ezek mind múlandó dolgok, jórészüket elég egyszer elveszíteni, és onnantól kapufa

kérlekszépen, EZ a realitás, nem az, amit te itt vetítesz meg idealizálsz, akárhogy is hisztizel

#37 röhejes ahogy a kérdező gondolatmenetét kritizálod, miközben te magad még arra se voltál képes, hogy egy egyszerű állítást megcáfolj

majd akkor kérd számon más okosságát, ha az IQ-d valami pozitív egész szám lesz

a mínuszt csípőből kaptad is

#39 szóval neked a statisztikák, ráták sültbolondságok, a logikusan levezetett érvek pedig mellébeszélések...gratulálok, döntögeted szellemileg egy laposféreg szintjét

a kérdező nem is keresett nőt, ha nem tűnt volna fel, úgyhogy itt pont hogy te vagy az, aki mellébeszél

na ezért fölösleges veletek érdemi vitát folytatni - mert képtelenek vagytok rá, csak az ezerszer megcáfolt baromságaitokkal jöttök újra meg újra

ha nem tetszik neked a rideg valóság, az nem a kérdező hibája...itt nem neki kéne belépnie a te álomvilágodba hanem neked kéne kijönnöd belőle

a mínuszt te is kaptad

#40 éppen elég érvet hozott fel a kérdező, még addig nem jutottál el agyban, hogy akár egyet is megcáfolj, csak közölted, hogy sültbolondságok meg általánosítások, oszt kész, részedről le van tudva...nem voltál ellenfél a kérdezőnek, nekem meg mégannyira se vagy

újból kaptad a mínuszt

#47 épp ellenkezőleg: én is boldog vagyok egyedül, én konkrétan azért "venném el más boldogságát", mert előbb-utóbb a saját bőrén megtapasztalja, hogy mennyivel jobban járt volna, ha egyedül marad

a statisztika pedig picit nyomósabb érv, minthogy durrbele bumm egyszerélünk alapon belevágsz egy több éves dologba a siker legkisebb esélye nélkül

neked is hót fölösleges magyarázni, fejedbe vetted hogy aki felemeli a szavát a párkapcsolatok ellen, az megkeseredett, és bőszen püfölöd ezt a szalmabábodat

az a bizonyos "nyavalygó ember" a pesszimizmusával még mindig többet ér tőled, eljön majd az az idő, amikor belátod magad is, hogy a nyavalygó embernek volt igaza

#48 ez csúsztatásnak gyönyörű szép, se az evés, se a lélegzés nem egy súlycsoport a párkapcsolatokkal, szóval a hülye mellédumával elhúzhatsz, jó messzire ha kérhetném

#49 na még egy ilyen agybajos kapcsolatfüggő...titeket futószallagon gyártanak vagy mi?

a kérdező felvetései a párkapcsolatokról teljesen jogosak, semmi gond ha nem látod be, mert nem is akarod, előbb-utóbb úgyis a saját bőrödön fogod tapasztalni, hogy a párkapcsolatokkal csak a baj van, és csak bajt okoznak

a kérdezőnek nem kellenek a nők, meg ez az egész párkapcsolatosdi álarcosbál, ahogy nekem se

nyomathatod itt a sódert, hogy irigykedünk rátok, de csak annyit érsz el vele, hogy kiröhögünk

a magányos emberek véleménye pedig semmivel se számít kevesebbnek mint egy kapcsolatfüggő véleménye, a magányos embernek legalább nem fűződik érdeke ahhoz, hogy jó dolognak próbálja eladni a párkapcsolatosdit

a mínuszt kaptad te is

#50 a realizmus azt mutatja, hogy a párkapcsolatokkal több a baj mint amennyi hasznuk van, tehát ezt bebuktad szépen

gondolom azért toporzékolsz itt ennyire a kérdezőre, mert célba talált az irománya, és egy pillanatra megszólalt benned a lelkiismeret hangja, hiába próbáltad a kapcsolatfüggőség mögé bedugni

elhiszem hogy ennyire fáj neked, hogy a statisztikák megcáfolnak, talán gondolkozz el rajta, hogyha ennyi ember egymástól függetlenül ugyanazt állítja, van benne valami igazság

a kérdezőnek továbbra se volt szándéka mást megfosztania a boldogságtól, hiába kotkodácsolod te is ugyanezt a baromságot, egyszerűen józan paraszti ésszel levezette, miért rossz dolog a párkapcsolat, de te túl hülye vagy hogy felfogd, ennyi

ez nem képmutatás, ez igazság - te itt konkrétan ténytagadsz, hazudozol és szerecsenmosdatsz

és akkor te nevezel másokat undorító állatfajnak...pffffff közröhej, tőled egy laposféreg is többet ér

szánalmas, ahogy hevet-havat összehordva próbálod hitelteleníteni a kérdezőt csak mert számodra kényes témát érintett...szokd meg, hogy nem minden ember hozzád hasonló elmebeteg kapcsolatfüggő

csípőből kaptad is a mínuszt, ostoba

#52 semmi közöm más életéhez, a kérdezőnek sincs, csak figyelmeztetni próbálta az embereket, mire számítson az, aki kapcsolatba kezd

az értelmes ember elgondolkozik ezen legalább 10-15 percig, de inkább tovább, a kapcsolatfüggő idegbajosok meg fület befog, szemet becsuk, és la-la-la-la nemfigyelek oda...eddig terjed a vitakultúrátok és nem tovább

ja, meg néha anekdótikusan érveltek egyet, hogy hádde' vannak emberek akik 30-40 éve együtt vannak...igen, ők az elenyésző kisebbség

nektek nem lesz rosszabb ettől, stimm, rosszabb majd akkor lesz, amikor olyan helyzetbe kerültök, amilyenről a kérdező beszélt, és olyankor rögtön átmentek Sztálin bátyóba, hisztériáztok, kapkodtok fűhöz-fához, felelősöket kerestek, mintha nem szólt volna senki előre, hogy ez lesz a vége

a világ pedig, köszöni szépen, remekül boldogult volna

egyedül nem csak depizni lehet, ezt a hülyeséget, hogy az ember társas lény, ideje volna már elfelejteni, pláne manapság amikor egyre kevesebb a párkapcsolat, lehet hogy pénzügyileg egyedül nehezebben boldogul az ember, viszont az élet más területein sokkal előrébb van, mint párkapcsolattal! szerinted az arra pocsékolt idő sehonnét se fog hiányozni?

társas lény a fenéket, maximum az akaratgyenge kapcsolatfüggők azok, őket meg kezeltetni kellene valami pszichiátrián

#54 kösz a jókívánságokat a válaszoló nevében is, látom neked se erősséged a gondolkodás, jól elvagy a magad köré álmodott rózsaszín ködben

én egyedül is boldog tudok lenni, a te boldogságod pedig percre pontosan addig fog tartani, amíg a párkapcsolatod

attól hogy nem akarsz tudomást venni a rideg valóságról, még ott van körülötted, és hidd el, amikor majd elgáncsol, piszkosul nagyot fogsz perecelni, és senki nem fog felsegíteni

#56 fel se merül benned hogy valaki nem is igényli a párkapcsolatokat?

ezt hogy el van b*szva az élete, egyedül ti, kapcsolatfüggők állítjátok, mindenféle valós alap nélkül

ha nem lesz válóper, akkor mondjuk "csak" egy szimpla megcsalás lesz, amire esetleg rá se jössz...persze, az sokkal jobb...de azért sok sikert a boldog életedhez, amikor majd pityeregsz a mindenféle párkapcsolati tanácsadói oldalon, és kiröhög valaki, lehet hogy az a valaki én leszek

az élethez reálisan kell hozzáállni, csillagom, nem úgy mint te, hogy a rózsaszín takonybuborékodból osztod az észt akkora elánnal, hogy neked már semmi se marad

és természetesen aki egyedül van, az csak depressziós lehet! ekkora egy sztereotip baromságot...mondjuk tőletek mit vártam volna? észérveket? bwháháháhá!

borzasztó naiv, hiszékeny, ostoba ember vagy, aki csak szalmabábozni tud, és semmi más nincs az állításaid mögött,csak a kincstári optimizmus, de segond, a valóság kérges tenyere párszor pofon fog csapni, nesze neked boldog élet, lakj majd jól az optimizmusoddal

megkaptad a mínuszt

#58 már megint te???

ennyire fáj az neked, hogy más egyedül is képes boldog lenni, te meg az életed értelmét a párkapcsolatokban látod?

neked mindenki megkeseredett és depressziós, aki azt állítja, hogy egyedül is boldog, üssed-üssed botocskám azt a szalmabábot! püff püff püff!

amúgy külön cuki hogy a vitapartnered érveit szépen elegánsan kikerülted, és csak hajtogatod tovább a baromságaidat mint valami papagáj, hogy de te boldog párkapcsolatban fogsz élni az idők végezetéig és minek él az aki úgyis meghal...se az életnek, se a nyaralásnak nincs egy fikarcnyi köze se a

párkapcsolatokhoz, az összefüggés csak a te bomlott elmédben létezik

itt neked vannak súlyos gondjaid, ideje volna orvoshoz fordulnod, ilyen agykúrász fajtához

kaptad a mínuszt újból

#60 az anekdótikus érvelés iskolapéldáját mutattad be most...

[link]

#62 én se végeztem közvéleménykutatást, tudod megvannak erre az emberek és a hivatalok, és ők végeztek

csak épp az eredményt nem akarod tudomásul venni, mert borítja az összes elméletedet, helyette lesöpröd az asztalról és úgy teszel, mintha nem létezne

#64 biztos én is rosszul látom a kapcsolatokat, ugyanis tőle függetlenül ugyanezt tapasztalom

nem lát rosszul semmit, csak felülről, érzelmi töltet nélkül, számszerű adatok alapján közöl egy tényt

ismétlem: tényt, tehát nem véleményt!

úgyhogy tök fölöslegesen püfölöd újra meg újra ugyanazt a szalmabábot, se igazad nincsen, se kompetenciád, hogy ezt belásd

#65 oké tehát ami ellened szól, azt nem hozhatja fel példának, csak olyasmit ami téged igazol!

[link]

remélem ezek után nem várod el, hogy bárki is komolyan vegyen itt téged...

#67 idáig kb. az összes kommented erről szólt, hogy aki párkapcsolatban van, az csak boldog lehet, aki meg nincs, az depresszós és megkeseredett

igenis kapcsolatfüggő vagy, de ezt még saját magadnak se akarod beismerni, a pszichológusok úgy mondanák, most vagy a tagadási fázisban

mindegy, előbb vagy utóbb, de szembe kell nézned vele

#68 ha meg egyedül is boldog voltál, végképp érthetetlen, mit hőzöngsz ennyit ok nélkül

továbbra se irigykedik rád senki, csak annyira mint a drogfüggőkre vagy a szerencsejáték-fanatikusokra

#70 még mindig itt fájsz???

attól hogy most boldog vagy, szerinted ez örökké fog tartani? mi lesz, ha végetér? majd én megmondom neked, depressziós leszel, de úgy igazán, mindeközben azok akik elkerülték a párkapcsolatok hazug kirakatvilágát, vígan élik az életüket

nem ők fognak a padlón heverni, hanem te, csak még nem tudsz róla

a szerelem pedig egy illúzió, egy nagy nulla, és semmire se bizonyosság

azt mindjárt gondoltam, hogy nem azt fogod nézni, profitálhatsz-e belőle, világosan látszik hogy a saját magad ellensége vagy

jól érzed magad a kapcsolatan igen, és szerinted ez egy állandó állapot? szeretnéd ezt hinni, aki pedig felnyitná a szemed, azt lehurrogod

azt mellesleg senki nem vitatta, hogy egy ideig lehetsz boldog egy kapcsolatban, szóval itt nyitott ajtókat döngetsz, azt állította a kérdező is, és többen is, hogy előbb-utóbb végetér, elolszik a rózsaszín köd, és ott maradsz a nagy büdös semmivel megzuhanva

neked kéne megtanulnod elfogadni ezeket a tényszerűségeket, hogy minden jónak vége szakad egyszer, a párkapcsolat pedig, mint olyan, soha nem is volt jó dolog, soha nem is lesz, és jobb ha tőlünk, tapasztalatabbaktól jössz rá, minthogy magadtól, de úgy látszik, te készakarva a saját károdon akarsz tanulni...hát legyen!

#74 ha olyan jó dolog lenne a párkapcsolat, akkor feleennyi panaszkodó ember nem lenne

ez is hozzátartozik a realitáshoz, amit te olyan kínosan próbálsz kerülni

nem véletlen mondtad hogy ne hozzon példákat erről az oldalról, még a végén kiderülne hogy meztelen a császár...

#76 tényleg nem vezet sehova mert te csak idealizálsz és mellébeszélsz, úgyis csak azt látod meg, amit meg akarsz...de ettől még a te kapcsolatod is tropára mehet

hiába, az nevet aki utoljára nevet