Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Valóban joga lett volna tudni az abortuszról? Megérdemlem, amit kapok?
Volt egy párom akivel 8 éve együtt voltunk. A szüleim oda meg vissza vannak tőle azóta is. Mindenki arrafelé terelt, hogy megfogtam az isten lábát ezzel a férfival, menjek hozzá. Szeptemberben lett volna az esküvőnk, de júliusban szakítottam vele. Az, hogy eljöjjek tőle, fél évnyi tervezgetést igényelt, mivel lassan és észrevétlenül kontrollált anyagilag és szedte el minden pénzem úgy, hogy még igazságosnak is adta elő (hosszú lenne elmagyarázni), ráadásul a barátnőimtől, testvéreimtől is elidegenített az évek során.
Nehezítette a helyzetet, hogy még a szakítás előtt teherbe is estem tőle (megjegyzem, fogalmam sincs, hogyan, mert gumival védekeztünk, van pár elég sötét gondolatom...). Nagyon nagyon nehezen, hazugsághálót létrehozva tudtam csak elmenni abortuszra. Nagyon nem akartam neki elmondani, mert csak tányértörős veszekedést, zsarolást hozott volna a dolog, ráadásul tudtam, hogy szakítani fogok hamarosan, szóval úgy gondoltam, az a legegyszerűbb, ha nem tud semmiről.
Ellenben a fülébe jutott.
Akkor teljesen elborult az agya, azóta mindenhogy szívatni akar, alám akar tenni, nem hagy békén. Szerinte meg kell keserülnöm, mert egyedül döntöttem és a kisbaba az övé is lett volna ugyanannyira, és ő akár egyedül is felnevelte volna.
A szüleimnél is árulkodott, kihasználta, hogy vallásosak. Ellenem manipulálta őket, komplett családi veszekedést csinált, és 2x történt meg, hogy amikor a szüleim odahívtak és mosták a fejem, hogy mit csináltam, és épp a saját álláspontomat és a kapcsolat számukra nem látható árnyoldalait ecseteltem, akkor előjött mondjuk a pincelejáróból az exem, és a szüleim megmondták, hogy "hallott mindent, most pedig tessék szépen megbeszélni a dolgokat és békére jutni".
Meg ki vannak akadva azon, hogy én milyen erkölcstelen, bántalmazó, mocsok ember vagyok, hogy csendben szervezkedtem, hogy lelépjek a férfitól, aki szeret engem, én megjátszottam magam, aláfeküdtem, aztán hátba döftem és kitépettem magamból a gyerekét.
Szóval eljutott a dolog oda, hogy a szüleimmel sem merek mér beszélni semmiről.
Teljesen ki vagyok borulva, úgy érzem, tönkre vagyok menve, pedig egy jobb élet reményében szakítottam.
73. Ugyanezt tettem volna, a volt férjem is hasonló volt, mondjuk a gumit ő inkább lehúzta aktus közben. Gondolom biztosra akart menni, csak észrevettem, így az volt az utolsó alkalom, hogy lefeküdtem vele.
Bár nem lettem terhes, de még így is évekig zaklatott, miután elváltunk.
A kérdésed végigolvastam, de a válaszolokat nem. Biztos sok jó tanácsot kaptál.
Én csak annyit szeretnék mondani, hogy nagyon sajnálom ami veled történt és hogy a családod így elárult. Tudom nehéz döntés, de én eltávolodnék tőlük a helyedben. Én 18 évesen tettem ezt meg és sosem bántam meg. Persze nehéz család nélkül élni, de van hogy velük együtt sokkal nehezebb..
N
Nyugodj meg szépen, ami történt, megtörtént. Vallásos szempontból nézve nem épp a legkorrektebb a dolog ez igaz, de egy manipulatív embert életed végéig magadhoz kötni egy gyerek által, nem biztosít számodra nyugodt jövőt. Ha szüleid vallásosak (én is az vagyok) akkor nagyon jól tudják, nekünk embereknek nem feladatunk ítélkezni más felett, csak felhívhatjuk a figyelmét másnak arra, hogy rossz úton jár. Isten látja lelkedet, benne pedig vigaszra és támogatásra lelhetsz. Ne foglalkozz azokkal akik félre értelmezik a vallást és arra hivatkozva bigott emberekként köveket dobálnak rád a segítségnyújtás helyet.
Ezen felül a terhesség életveszélyes. Szívbetegséget, cukorbetegséget, agyvérzést, pajzsmirigy betegséget, magas vérnyomás betegséget, szülés során agyalapi mirigy bevérzést, halált okozhat. Az, hogy ezt a rizikót vállalod, csak rajtad áll, semmi köze az apának hozzá. Felneveli egyedül, jó reklámszöveg, de addig a te tested megy rá, veszélyezteted magadat és utána anyaként úgyse tudnál lemondani róla valószínűleg, így a kapcsolat sose szűnhetne meg. Örökbe adni gondolom nem lett volna szíved, ezért sem szülted meg a babát.
Az, hogy joga lett volna tudni az abortuszról szerintem nem igaz, mert semmilyen törvényben nincs ez bele foglalva. Etikus lett volna tájékoztatni róla valóban, de az változtatott volna bármin is? Viszont ha a kapcsolat jó és stabil lett volna, nem került volna szakításra a sor és abortuszra se. Max ha el akarod simítani a dolgokat mondhatnád hogy beteg volt a baba és akkor ha hazugság is, megnyugvást hozhatna el a többiek számára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!