Kényes kérdés. Mi a véleményetek az abortuszról?

16 évesen, felelőtlenül estem teherbe és úgy döntöttem, nem tartom meg, mert még én is gyerek voltam és a srác is, akivel akkor együtt jártunk (évekig, tehát nem futó kapcsolat volt!). Nem tudtam volna biztosítani neki azt, amit szeretne az ember a gyerekének, a szüleim nyakába pedig semmiképpen nem akartam egy gyereket varrni.

Drága tanulópénz volt az élettől, de nem bántam meg, már csak azért sem, mert már tudom, mi mindent kellett volna szegény gyereknek elszenvednie, ugyanis csak 27-28 éves koromra rendeződött az életem.

Lehet utálni érte, gondolom kapom is majd a negatívokat, de az én történetem így alakult.

Egy harmincas nő

Csak akkor állok mellette, ha a gyerek nyomorék, vagy súlyos genetikai problémával fejlődne kezdetektől.

Minden más esetben ellenzem. Húzzatok gumit és akkor nincs ilyen.

kb az mint utsónak, de csak abban az esetben fogadnám el, ha tényleg életképtelen a gyerek. nekem is van genetikai rendellenességem (nem látok), de ezért még nem kell ledobni a Taigetosról

azon kívül ha felelőtlenségből létrejövő terhesség esetén, ha a gyereknek csak a szociális helyzet, és nem az egészség szab határt, akkor szerintem sokkal korrektebb megszülni és örökbe adni.

megértem az egyik válaszolót, aki 16 évesen kikapartatta. biztos nehéz volt. nem gondolok róla semmi rosszindulatút ez ügyben, maximum annyit, hogy felelőtlen tini volt, és meg is lett a következménye, de mivel ő is rájött, nem kell bántani érte:)

kinek mi fér bele a maga kárán való tanulásba.. én mondjuk nem szívesen tépnék darabokra egy életképes, érző lényt, de sajnos vannak olyanok, akiknek ez csak egy fogamzásgátló módszer..

kötelező tananyag a Néma Sikoly c. film! Youtube-on fent van, meg lehet nézni, fél óra, és tanulságos!

Nekem van olyan barátnőm, akinek volt, de nem ítélem el. A semmire szülni gyereket nem bölcs döntés, de sok függ az adott személy hátterétől is. Én, ha most várandós lennék, megtartanám, mert tudom, hogy olyan család áll a hátam mögött, ami támogatna, de akinek ez nincs meg, annak nagyon megfontolandó, hogy megtartsa-e a gyerekét.

Édesanyámnak hormon alapú daganata volt jópár évvel ezelőtt, ami úgy derült ki, hogy teherbe esett, és emiatt megduzzadt a csomó, így észrevette. Én akkor voltam 14, az öcsém 6. A kezelések mellett a gyerek nem lett volna egészséges, ha pedig nem kezelik anyumat, akkor mire megszületett volna a baba, olyan stádiumba ért volna, hogy nem lehetett volna visszafordítani (mindemellett így sem lett volna garantált, hogy egészséges lesz a gyerek egy ilyen betegség mellett). Elvetette (más opció ezek fényében nem is volt), de emlékszem, nagyon megviselte, hetekig el-elsírta magát. Mondta, hogy az fáj neki a legjobban, hogy tulajdonképpen a gyereknek köszönheti, hogy ilyen korai stádiumban kapták el a betegségét.

Szörnyen nehéz lehet szerintem megválni a babádtól, és ha még ellenzem is (na nem ilyen esetekben, hanem ha valaki mondjuk pl. túl fiatalon esik teherbe megfelelő anyagi háttér nélkül, mert az ugye a felelőtlenségnek is köszönhető az esetek nagy százalékában), nagyon sajnálom, akinek ezen át kell esnie.