Kényes kérdés. Mi a véleményetek az abortuszról?

én azért ítélem el mert anno anyám felfeküdt a műtőasztalra...az utolsó pillanatban gondolta meg magát...ha nem gondolja meg magát akk nem élek...meg azért mert mikor én terhes lettem semmim nem volt,anyám nem akart dolgozni én tartottam el,feketén dolgoztam terhesen,a gyerekem apja elhagyott,a családom kitagadott,kiraktak az albérletemből,a barátaim elfordultak tőlem semmim tényleg semmim nem volt. De akkor is mindig azt mondtam meg fogom oldani ha törik ha szakad. 3hós terhesen megismertem a mostani páromat,7hós terhesen összeköltöztünk és még a szülés előtt a nevére vette a fiamat,szereti imádja,ahogy engem is. A mai napig szeretjük egymást mindenünk megvan semmiben sem szenvedünk hiányt. Boldogok vagyunk. Az én helyzetemben hány nő tartotta vna meg a babát? Nagyon kevés. De eszembe sem jutott vna elvetetni,pedig igencsak kilátástalan volt a helyzetem. És nem akartam addig a párommal összeköltözni amíg anyám lakhatását el nem intéztem. Nagy hassal dolgoztam reggeltől estig h összeszedjem a pénzt amiből egy kis lakást ki tudjom bérelni. A mai napig ott lakik. Anyámnak csak arra voltam jó h eltartsam. 21évesen szültem kisfiam fél éves most. Senkire nem támaszkodtam a saját erőmből oldottam meg mindent. Csak ezért idegesít h aki elveteti anyagi helyzetre hivatkozik. Mert az anyagi helyzet sohasem fix. Nem a nőket ítélem el akiknek volt abortuszuk,az ő életük az ő döntésük. Nem szólok bele senki életébe. Ez az én történetem és csak azért írtam le h igenis van kiút. Amikor olyat hallok h "elvetetem mert nem terveztük" akkor viszont sírni tudnék. Énsem voltam tervezett engem is majdnem elvetetett anyám,és ez ha vki ezt mondja nagyon bánt. Mert akk ezekszerint jobb lenne ha nemis élnék igaz? És hány abortuszpárti vágta ezt így a pofámba...nagyon fáj!