Miért problémáznak azon a szakmunkások, hogy az egyetemista lányok nem akarnak tőlük semmit?

28, engem konkrétan érdekel az ilyesmi. A házunkat én szoktam kifesteni (22 éves lányként és anyukám tanított meg rá, aki tanárnő), illetve szabadidőmben sokat barkácsolok, pedig a jogi egyetemen tanulok. :) Viszont teljesen egyetértek veled. Randiztam már több szakmunkással és egyszerűen nem tudtunk miről beszélni. Abban kimerült a beszélgetés, hogy én érdeklődtem a szakmája iránt, elmesélte nagy vonalakban, aztán ha én meséltem arról, amit én tanulok, akkor csak nézett, láttam, hogy egyáltalán nem tud az információkkal mit kezdeni. Arról nem is beszélve, hogy alapvető történelmi mozzanatokhoz nem tudott hozzászólni, illetve a politikát illetően a szokásos sablonos, mainstream szövegen kívül semmi.

26, jogomban áll kritizálni őket, elsősorban azért is, mert anyukámnak annyi diákja van, hogy alig tudja őket beosztani. Különórára járnak! Kisvárosban élek, ahol van 5 általános iskola, 1 gimnázium és 2 szakközépiskola. Mindegyik iskolából jelentkeznek hozzá órákra és nem ugyanazok a tanárok a sulikban. Érdekes, nem? Miért jár a gyerek különórára, ha annyira jó a sulis tanár? Erről beszélek! Lehet, hogy a te környezetedben mások a tanárok, vagy inkább te nem tudsz róluk sokat. És még azt sem lehet mondani, hogy csak ebben a városban nem jók, mert kb. fele utazik a munkahelyére, azaz a helyi suliba egy másik városból.

27, gimiben volt egy tanárom. Egy idősebb bácsi, aki végigtanította az egész családomat előttem. Fizikatanár volt. Engem a természettudományi tantárgyak annyira nem érdekeltek, értettem és tudtam őket, de nem foglalkoztam vele, amiért haragudott is rám. Az érdektelenségem ellenére rengeteg dolgot megtanultam nála. Az óráján mindenki figyelt, mindenki dolgozott, még mi is, akiket nem érdekelt a tantárgy. Az előadásmódja pedig nagyon egyedi, egyszerűen akarva akaratlanul megmarad benned. Jártam külföldön is iskolába, ott minden tanár ilyen volt, mint a fizika tanárom. Egyszerűen öröm volt az óráján részt venni. Rajta kívül még a földrajz és a történelem tanárom volt ilyen vérbeli tanár, akiknél tényleg alaposan megtanultunk dolgokat. A többi? A többiek egytől egyig teljesen érdektelenek voltak, nem számított, hogy mit csinálunk órán, csak neki meglegyen az, hogy ő előadta. Lényeg, hogy filmet/rajzfilmet néztünk gimiben matek órán. Ezért és azért, mert anyukámhoz ennyi diák jár magánórára, kritizálom ennyire a tanárokat. Ami még érdekes, az az, hogy anyukámhoz nem a bukásra, illetve kettesre álló tanulók járnak, hanem azok, akik okosak és az ötösre hajtanak. Van persze olyan is, aki bukásra áll, de túlnyomórészt éles eszűek és fogékonyak a diákok, mégis szükségük van a magánórára. Vajon miért?