A jelenlegi randi piaci chadizmus meddig fog tartani?

219: Komolyan lehetetlen elhinni, hogy valakinek a hobbizás nem boldogság? Sőt, akkor már inkább örül, hogy legalább azt senki nem kényszerítheti rá? Miért alapvetés, hogy valami, ami általában nem kevés plusz kapacitás ráfordítását igényli, majd jól boldoggá tesz mindenkit? Hát engem például amellett, hogy rémesen idegesítene, hogy valami fölösleges szarba ennyit kell befektetnem, még jól le is szívna, merítene. Na de ezt a vonalat itt szerintem hagyjuk is.

Lényeg a lényeg: a hobbi, a "találd meg másban a boldogságot" még mindig nem adja meg azt, amire vágyunk, de elérhetetlen számunkra. És akkor most nehogy az legyen a következő, hogy megannyi dolog elérhetetlen, egy Ferrari, egy luxusvilla stb., ezzel együtt kell tudni élni különösebb probléma nélkül. Mert nem, rohadtul nem ugyanaz a kategória.

"De aki a boldogtalanságáról panaszkodik, annak nem árt egy kis löket, hogy ki tudjon törni belőle."

Annak a boldogtalanságnak van egy forrása. Nem lesz megfelelő löket, ha valami olyat akarunk rásózni emberünkre, aminek köze nincs a boldogtalansága okához, ha valami teljesen más életterületével akarunk foglalkozni/akarjuk foglalkoztatni, erőltetve arra vinni a fókuszát. A figyelemelterelés egyrészt nem megoldás, másrészt hosszabb távon nem is megy. 10-15-20-... ÉVig nem lehet erőnek erejével figyelmen kívül hagyni a boldogtalanságodat és annak forrását. Ez max. két kapcsolat közötti RÖVIDebb időszakokra szokott jó technika lenni azoknak, akiknek alapvetően nincs pár/partnertalálási problémájuk, csak épp szarul vannak egy szakítás után. Teljesen más.

Egyébként a hobbival/akármivel figyelemelterelés, légy boldog egyedül is témához egy kis Tisza Kata:

"Egyedül azért csak szar, na, hiába a sok bölcsesség, de mégis: egy nap olvasok, másnap olvasok, harmadnap sétálok, negyediken moziba megyek, de az ötödiken már azért csak át akarok ölelni valakit, ez az igazság! Meg beszereztem én piacvezető vibrátort is, hogy ne függjek a férfiaktól, de akkor is: annak nem tudsz a szemébe nézni, az nem szól hozzád, és nem is ölel át. Nincs se humora, se sármja, az csak egy nagy bráner."

(Ez egyúttal azt is magában foglalja, miért nem elintézhető a probléma azzal sem, hogy hát akkor masztizz...)

Akárki is Tisza Kata, az ugye megvan, hogy csak a saját érzéseit ismeri? Velem nem beszélgetett soha, az én nevemben nem nyilatkozik.

Pedig a maszti lenyugtat. Hiányozni fog majd még Katának a vibrátor, amikor az elképzelt kis faszija 2 perc alatt lefordul róla.

Az emberek többsége nem is ADHD-s (még ma sem), hogy ha nincs dolguk, akkor gyorsan keresnek valamit kényszeresen, mert nem bírnak nyugton lenni, nem tudják elviselni, hogy nem történik semmi, annyira ingerkeresőek, sőt, ingerfüggőek, az összes szabad percüket muszáj tartalmasan kitölteniük, máshogy elképzelhetetlen még a létezés is. Ilyen zsizsgő búgócsigák inkább ne is akarjanak velem lenni, gyerekből is durván sok tud lenni, ha hiper, nem még felnőttből.

Apropó, gyerek. Kicsit a hobbi is ilyen ez. Mint amikor a tudatosan gyerekmentesnek akarják letolni a torkán, hogy igenis vállaljon gyereket, mert az KELL, az az élet rendje, ezért, azért meg amazért jó, ÉS majd ez jól megoldja az élete teljesen más területén jelentkező problémáját. Abszurd, nem? Na, ugyanilyen abszurd az is, amikor egy hobbira igényt nem tartó, nem annak hiánya miatt boldogtalan embernek a torkán akarják letolni, hogy de az keeell, és majd az hozza el azt a teljesen más valamit, amire vágyik.