Miért olyan nehéz rendes srácként barátnőt találni?

A válaszaid alapján te még vagy nagyon fiatal vagy, vagy éretlen.

Elhiszem, hogy bántottak a szüleid vagy az osztálytársak, akárkik. Csak az a baj, hogy felnőttként ezen már túl kellene lépni. Mondhatnám, hogy ez a felnőtté válás első lépése. Senkit sem érdekel annyira, hogy elviseljék, hogy őket bünteted miatta, mint ahogy te sem néznéd el.

A másik a felelősség hárítása. Ha nem találsz barátnőt, az a te hibád, nem a többi emberé. Ahhoz, hogy rájöjj az okára valódi önkritikát kell gyakorolnod, amihez viszont meg kellene ismerned önmagad. Ahhoz, hogy megismerd önmagad, tapasztalatokat kellene szerezned, de ha otthon ülsz egész nap (a gép előtt?), akkor egyszerűen lemaradsz a többiektől, és nem fogsz kelleni nekünk, nőknek.

Ne vitázzatok már!

Mindenki önálló ember, szabad akarattal. A kérdező így látja, érzi, fogadjátok el neki. Itt is látni, mint az életben mindenhol, hogy különböző véleményeink vannak szinte mindenben.

Van aki a macsó csávókat szereti, van aki a "normálisat". Van akinek fontos a házasság, van aki soha nem megy bele. Egyesek sok gyereket szeretnének, mások egyet sem.

Szőke, barna, hosszúhajú, kopasz, sovány, kövér...

Meg még sorolhatnám , de szerintem ennyi is elég bőven.

Ő így gondolja. Ha így talál párt, akkor jó, ha pedig nem, az egyikünket sem hoz hátrányba.

»Van aki a macsó csávókat szereti, van aki a "normálisat".«

Meg olyan is van ám, aki már réges-régen túllépett ezeken a kezdetleges kategóriákon.

Bizony-bizony 75-ös! 😄

Szélsőséges példákkal akartam kifejezni.

Tény, hogy igazad van! 👍

71-es vagyok. Értem, szerintem nem vagy reménytelen eset, viszont lehet nem ártana egy pszichológussal dolgozni a személyiségeden, nem? Látszik, hogy szeretnél fejlődni, ami mindenképpen jó dolog, csak lehet néha nem elég, hogy szeretnéd, hanem jól jön, ha kapsz valakitől konkrét iránymutatást, hogy hogyan csináld.

Mi a párommal voltunk párterápián, meg egyénileg is jár pszichológushoz pont a sz.r gyerekkora miatt. Sajnos neki sem adatott meg, hogy akár egy családtagjától is kapott volna egy rendes mintát, de ő is sokat fejlődött, mióta pszichológushoz jár. Te is kibeszélhetnéd ezt, hogy elnyomva érzed magad, ha kompromisszumot kell kötnöd, biztos találnátok rá megoldást, hogy ne így érezz.

Amúgy sokan leírták, hogy alap, hogy valaki rendes, meg alap a kompromisszumkészség, de ezt egy kicsit álszentnek gondolom, mert telis-tele van ez az oldal (is) beteg párkapcsolatokkal, úgyhogy bár tényleg alap lenne.

Az emberek itt hamar szeretnek ítélkezni, párkapcsolati problémák témakörben a tanácsok 90%-a az, hogy szakíts, meg más kategóriákban 1-2 mondatodból kielemzik hogy a te életed egy rakás sz.r és lúzer vagy, az anyukák egy problémád alapján megmondják hogy rossz anya vagy, stb... Szóval úgy látom, itt nagyon végletes mindenki, nagyon könnyen ítélnek az emberek, de a való életben azért nem minden ennyire fekete-fehér.

Úgyhogy ha tényleg törekszel a jóra, meg a személyiségfejlődésre, akkor egy-két év pszichológus neked nagyon jót tenne.

"Nem csak téged bántottak ám, meg piszkáltak, de van aki fejleszti magát és túl tud lendülni ezen."

Iszonyú kevesen tudnak ezen túllendülni, saját magad sz.rságait a legnehezebb legyőzni, rengeteg ember a környezetemben örökre beleragad abba, hogy "ő ilyen", nem akar változni, fejlődni. De tudom, ide csak tökéletes emberek járnak :D

De amúgy igazad van, örülök, hogy te és a párod tudtátok fejleszteni magatokat, de hidd el, hogy ez nagyon ritka dolog.