Miért van az, hogy amelyik "jó pasi" az egy tetű, amelyik nem jó-az gyáva, amelyik normális annak nem áll fel a fsza?

Nem látszik, hogy művelt lennél...

Inkább egy útszélire hasonlít a stílusod, nekem már most nem kellenél.

27/F

A függőség károsíthatja az önértékelést, döntésképtelenséghez vezethet. Belső kiterjedésének és intenzitásának megfelelően károsíthatja a spontaneitást. Jól látszik ez az alábbi esetből is, ahol 7 évi pszichoanalitikus munka kellett a patológiás függőség megszüntetésére:

N. N. 36 éves pedagógus kér segítséget impotenciája miatt. Elmondja, hogy 7 éve nős, "bár házassága jó", nincs merevedése, vagy legalábbis az aktus kezdetekor az abbamarad. Felesége művészeti pályán dolgozik, nagyon elfoglalt, és bár mindenben igyekszik neki tanácsot adni, de ez nem vezet eredményre. Egy 6 éves lányuk van, aki apjához hasonlóan készségesen segít anyjának, akit nagy tiszteletben tart. A későbbiekben kiderül, hogy a feleség kitartás nélküli, különböző tanulmányait ismételten abbahagyta, de ugyanakkor "nagy tekintély", "minden szavát kőbe kellene vésni…". "Művészi pályája miatt" az asszony hetekre eltűnik, a férj ilyenkor ellátja a gyereket, a háztartást, "de megérti", hogy "ez az áldozat a feleség művészetéért…". Egy alkalommal szegény tanárt felesége elviszi félművelt, bizonytalan egzisztenciájú amatőrök társaságába. Ott hátrányban érzi magát, mert ő - felesége megjegyzései szerint - "nem érti ezeket a művészeteket".

~~~~Lépésről lépésre kiderül az analízis nyomán, hogy a feleség pszicopata-despota nő, akinek páciensünk és lánya egyaránt igájába került, s gyakorlatilag semmihez sem lehet szavuk. A vallási okokból absztinens férfinak a felesége volt az első szexuális kapcsolata. Kétévi udvarlás után jött létre a házasság. Egy gyerek ugyan született, de a zsarnok feleség megjegyzései kapcsán az amúgy is gátolt férj minden önbizalmát nemi téren is elvesztette. A nő teljesen az utcanők hangvételét használta a nemi aktusnál, "hagyd abba, menj el, s ha majd megtanultad, gyere vissza. A nagyon képzett és finom érzelmű, de gátolt beteg már régóta szenvedett "kis pénisz komplexusban", úgy vélte, hogy nemi szerve kisebb a szükségesnél, s ezért jogosnak érezte felesége kritikáját. A nő támadásai nem csupán férfiasságát szüntették meg ("kasztráló nő"-ről beszélnek a szakirodalomban), hanem kiterjedt egész pszichés működésére. A kritikák, támadások addig mentek, hogy félt hazamenni, s már a hazatérés gondolatára is szorongás keletkezett benne. Lassanként már megnyilvánulni, gondolni, érezni, véleményt kialakítani sem mert: hisz amit gondolt vagy mondott, az "rossz lett". Kifogás érte a pedagógiai munkáját, (a kiváló) autóvezetését és az emberekkel való viselkedését stb. A helyzetet a felesége pletykázása is súlyosbította, aki a rokonságban boldog-boldogtalannak magyarázta, hogy férje "impotens - válnak…". ~~~

A helyzet még azzal is éleződött, hogy az asszony "jótékonykodott", s pszichopatákat, alkoholbetegeket "vett gondjaiba". Az is előfordult, hogy egy "művészbeteg" nála is aludt. Jellemző a férj gondolkodási gátlására: mindezt a feleség "jótékonykodásának" számlájára írta… Az asszony sokszor egyik védencéhez több napra el is ment. Mindez felkeltette a férjnek elhagyástól való félelmét, hogy ő a nemi fogyatékosságai, hiányossága miatt elvesztheti a feleségét; üzent neki: "jöjjön csak haza, meg fog változni" … ami képtelen önfeladás jeleként fogható fel.

A történtek s annak epizódjai folyamatosan kerültek felszínre, és kiderült, hogy betegünk, akinek panaszai sajátos skizoid-borderline képnek, súlyos énkárosodásnak felelnek meg, otthon is "engedelmes, jó fiú" volt. Elsősorban anyjának akart mindenben eleget tenni. Vezető gondolata volt: "jó ember az, aki mindenkihez jó és mindenkinek kedvében jár". Anyja tanácsát mindenben kikérte, az határozta meg, hogy mit mondjon, mit tegyen, sőt mit érezzen! Egyetlenegyszer nem hallgatott rá: a házasságában. Feleségét "alkoholista atya" házából vélte így kimenteni. Ebben azután "jól" összetalálkozotzt egy férfigyűlölő, agresszív, pszichopata nővel a passzív, infantilis, anyakötött férfi.

Különösen érdekes, hogy az érzelmeiben tönkretett, önmagától is elidegenedett ember semmit - így érzelmeket - sem tudott kifejezni. Ekkor a feleség "ostorozta": "olyan, mint egy darab fa…" - tehát nincsenek érzései. Kétszeresen is ütött rajta: az általa okozott függőség kiváltotta érzelemtelenség miatt is kritizálta. Tehát azért is a férjét tartotta felelősnek, amit ő idézett elő!

Lélekelemző kúrában a történteket feldolgoztam, tudatosítottam. A kezelés haladásával a férfi fokozatosan állt saját lábára, partneri kapcsolatot alakított ki, mely fokozatosan visszaadta önbizalmát. Sor került a válásra. A válás után két évvel a beteg gondolatvilága, érzelemvilága folyamatosan felszabadult, merte vállalni önmagát, önálló véleményformálása, érzésvilága visszatért, s így kötött sikeres házasságot.

Példánk mutatja a tudattalan függőség, infantilis személyiség, anyához való intenzív kötődés nyomán kialakult szinte énmegsemmisítő, önálló lelki tevékenységet tönkretevő despota nőtől függő házassági helyzetet. Ebből a kiszabadulást a beteg lélekelemzéssel való restitúciója tette lehetővé.

A lélek egészségvédelme PSZICHOLÓGIA PSZICHOLÓGIAI SZAKKIFEJEZÉSEK

Tartalomjegyzék Orvosi szógyűjtemény Tárgymutató

8.2 Egyéni és közösségi függőségek