Miért ítélnek el az emberek ha én elhatároztam hogy egyedül akarom leélni az életemet? 26/L

"Szerintem nagyon klassz, hogy nem olyan vagy, mint a mai lányok"

Miért régen milyenek voltak a lányok? Tán nem szültek gyereket, csak karriert terveztek? Amúgy hány éves vagy, hogy ezzel a ,,bezzeg a mai fiatalok" szöveggel nyomulsz??

"Szerintem nagyon klassz, hogy nem olyan vagy, mint a mai lányok, akiknek az életük értelmét a szülés adja, az meg mindegy nekik, h nincs szerelem a párjával, vagy h a szegénységbe szült bele egy gyereket...csak szüljön és házasodjon....mert ők egy nullák magukban, vagyis a nők többsége, mert nincs életcéljuk, hobbijuk, egyedül egy hét után depressziósak. "

A karrier miért nagyobb életcél? És mi az, hogy a gyerekvállalás kizárja a hobbit, vagy a barátokat? Ez egyáltalán nem igaz, fel is tudnám kapásból sorolni neked, jó pár barátnőmet akiknek gyerekük van és nem szűntek meg embernek létezni. Szerintem a nők többsége igenis szerelembe szül gyereket, nem mindegy nekik, kinek! Az más tészta, hogy az emberek változnak és van hogy különválnak útjaink, legyen szó barátról, vagy a párodról. De vannak bőven olyanok is, akik életük végéig együtt maradnak, pl a szüleim 30 éve házasok és boldogok együtt. Én is így akarok a szerelmemmel élni, mert boldog vagyok vele, tőle szeretnék majd gyereket.

,,Viszont szociológia kutatásokból egyértelműen kiderül az is, h az emberek barátai idővel leépülnek olyan 22éves koruktól, azt nem írom most le miért, de új barátokra csak akkor és úgy tudnak szert tenni, ha a házaspár összebarátkozik egy munkatárssal és annak párjával..."

Kezdjük ott, hogy a párom egyben a barátom is, szóval, ha nem lenne rajta kívül más, akkor se szomorkodnék, DE rengeteg barátunk van, egyiküket se munkahelyről ismertük meg, sok szingli is van köztük, pedig a párom már 30 éves, én 27. Mégis hogy lehet ez???? Ma is megyünk egy baráti összeruccanásra, pedig ez szerinted ez lehetetlen. Van barátunk, akinek van gyereke mégis jön ő is(hogy ebbe se tudj belekötni).

Mégis miféle szociológiai kutatásról beszélsz te? Hány és milyen embereket kérdeztek meg erről? Én nem látom ezt a leépülést, amit emlegetsz. Még a szüleimnek, párom szüleinek is vannak barátaik, elárulom őket se munkahelyről ismerték meg.

Megérdemelted a lepontozást, ha nincs barátod, az nem azért van, mert mindenki csak a párjával törődik, hanem mert arrogáns vagy, te csak magaddal törődsz.

kicsit nehez követni ki mit irt, de en is a csalados mellett vagyok.

Nekem aztan baromira mindegy, hogy ki mit csinal az eletevel, addig amig nem befolyasolja az enyemet.

Es mi nekem a fö celom (es gondolom az összes embernek, csak logikabol kiindulva):

Boldog legyek, boldog eletet eljek.

Ez mindenkinek mas, valaki gyerekekben latja a boldogsagot, valaki a szexben, valaki utazasban, valaki karrierben, valaki vallasban.

Szoval legyel szingli, ha ez boldogga tesz, de teny, hogy genetikailag az ember nem maganyos farkaskent van bekodolva. Vagyis az ösztöneid ellen fogsz cselekedni, lehet, hogy eppen ez tesz boldogga. De az a legcsodalatosabb az eletben, hogy 1 ev alatt teljesen, 180%-ban megvaltozhat a velemenyed mindenröl. Mert ez az elet. Ezert is tartom furcsanak, ha valaki fiatalon kijelent ilyen fontos dolgokat, hiszen az elmult 10 evben 100 kijelentesem volt, es ma mar teljesen mas a felfogasom. Ez nagyban köszönhetö a paromnak, aki nelkül mar nem is tudom elkepzelni az eletemet.

Szoval szidhattok össze-vissza mindenkit, hogy kinek van igaza, mert ez csak meglatas kerdese. Valaki boldog kapcsolatban el az kapcsolatparti, valaki utalja a kapcsolatot, utalja a gyerekeket, az meg kapcsolat ellenes. Ennyi.

De altalanositani nem kell, es föleg kemeny kijelenteseket tenni, föleg ugy, hogy (bocs lepontozott, sajat meglatasom a leirtak alapjan) sok tapasztalata nincs az eletben es kapcsolatokban.