Ti mit tennétek a helyemben? Életem eddigi legnagyobb döntése előtt állok. Bővebben lent.

Kíváncsi lennék, hogy a válaszolók közül ki volt már hasonló helyzetben, ki élte át ugyanezt. Szerintem sokan nem. Nem tudjátok, hogy milyen érzés amikor meglátod a pozitív tesztet. Ránézel a hasadra és eljut a tudatodig, hogy ott bennt egy élet kezdődhet, és neked kell döntened a sorsáról. És összeroppansz. Egyszerre vagy a világ legboldogabb és legelkeseredtebb embere. Legszívesebben világgá kürtölnéd, de közben azt kívánod, hogy bárcsak soha senki ne tudná meg. Elkezdesz nevetni, belül közben rettenetes nyomást érzel, és azt kívánod, hogy bárcsak ne történt volna meg. Összezavarodsz. Már nagyrészt a hormonok irányítanak, beindul az anyai ösztön, ezért mindenkinek neki tudnál ugrani, aki "bántani" akarja a "gyermeked". Még ha igazuk is van. És ilyenkor van az, amikor azokra kell hallgatni, akik tisztán látnak, akik jót akarnak, akik nem csak ítélkeznek, hanem hasznos tanácsokkal látnak el, még ha az a baba ellen is szól. A szüleidre, a párodra, az igaz barátaidra, az őszinte emberekre. Hallgass az ész érvekre. Itt nem dönthetsz úgy, hogy neked jó legyen, ezért kell úgy döntened, ami a baba számára a legjobb. Te meg akarnál-e születni, ha azt látod, hogy nincs apa, nincs pénz, nincs lakás. Anya egész nap dolgozik, hogy legyen mit enni és amikor hazaér akkor is csak azt látod, hogy szomorú, mert nem tud neked mindent megadni. Az abortusz nem gyilkosság. Az a gyilkosság, amikor felelőtlen döntések miatt egy gyermek egy wc-ben születik, és csak az első kukáig tart a kis élete, mert az anya összeomlik, megbánja, próbál menekülni a kilátástalan helyzetből, és elveszíti az eszét. És mennyi ilyen van, és ilyenkor csak lapít a sok abortuszellenes, hogy hát megesik. Anyának lenni az önzetlenségről szól, kizárni mindent ami rólad szól, nem nézni a saját érdekeidet, ha kell nem enni egy hétig, hogy a gyermeked kicsit boldogabb legyen. Vagy éppenséggel azt a döntést hozni, hogy nem szülöd meg erre a mocskos világra. Ez nem bűn. Az sem bűn, ha megtartod, csak az egy életre szól, ami kitudja, hogy alakul, talán jobb lesz, talán rosszabb. Ki tudja? Ezt a döntést nem szabad egyedül meghoznod, mert bármennyire is máshogy gondolod, rendkívül befolyásolnak a hormonok, amíg nem szűnik meg, nem is fogod fel, hogy miért gondolkozol így. Amikor kitisztul a kép, akkor meg már mindegy lesz. A döntést akkor már meghoztad, és bárhogyan alakul úgy fogod érezni, hogy helytelenül cselekedtél. Még akkor is ha minden érv a döntésed mellett szólt. Ezt jegyezd meg. Bárhogy is lesz, rohadt nehéz lesz.