Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy bírjátok a magányt?
Azokhoz szólna igazán a kérdés, akinek már több mint fél éve nem volt kapcsolata... ti mit csináltok hogy betöltsétek az 'űrt'?
Fura, hogy nem a páromra kell gondolnom hanem egész nap csak úgy elvagyok a gondolataimmal... már azt se tudom melyik a rosszabb, az hogy üresség van bennem, vagy az az érzés amikor véget ér egy szerelem.
ti hogy vagytok ezzel?
válasza:"a szerelem olyan állapot, amely kis időnyi boldogságot okoz megszorozott szenvedéssel, kétségbeeséssel, rettegéssel."
Én meg erre azt mondom, hogy ez mekkora ökörség!
Viszont remek önbeteljesítő jóslat. Ha így gondolod így is lesz.
válasza: válasza:Kedves 20 éves lány, részben igazad van.
Ugyanakkor azt fontosnak tartom megemlíteni, hogy a szerelem iránti igény belülről jön, legalábbis nálam ez így van. Amióta felébredt bennem az igény ez iránt, egyre erősödik és egyre nehezebben tudok élni a hiánya miatt.
24/F
válasza:Én is azt teszem. De attól még ökörség.
Miért kell szenvedni, kétségbeesni, rettegni? Nem kell. Csak abba kell hagyni, és marad a szerelem. A problémákat nem a szerelem vagy a másik gyártja (többnyire), hanem magunknak gyártjuk. Ha szenvedésnek tartod a szerelmet, szenvedni is fogsz. Ha örömforrásnak, akkor boldog leszel. Legalábbis nagy vonalakban ez a lényeg.
válasza: válasza:"A válasz írója 78%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 15:12"
Az egyedüllét, a szerelem nélküli aktuális állapot arra is remek, hogy megfigyeld - akaratlanul is akár - rózsaszín köd nélkül másik párkapcsolatát. Másrészt rengeteget vagyok az éjszakában, szinte akkor élek, ennek a kettőnek az egyvelegeként szinte lehetetlen egy idő után, hogy ne essen az ember kicsit vissza a realitás talajára.
Amúgy én nem szeretném megalakítani az antiszerelem klubot, nem kell félreérteni, csupán leírtam az én véleményemet, amiben az is benne volt, hogy nem ellenkezem rendellenes módon a szerelem ellen, egyszer még lehet, hogy eljön, viszont, ha mégsem, akkor sem leszek sem emberileg, sem sehogy máshogy kevesebb, mert nem ez határozza meg az ember életének minőségét - milyenségét annál inkább.
Én meg megyek, mindenki tegyen belátása szerint. Nincsen és nem is lesz támadhatatlan vélemény.
válasza:Nem kötekedni akartam, vagy ilyesmi, csak én meg ilyen álmodozós fajta vagyok, akit szíven üt, ha így beszélnek a szerelemről :)
Meg gondoltam, ha valaki egyetértett vele, akkor én meg leszek az, aki nem ért egyet vele :)
És hozzáteszem, mielőtt valaki "megvádolna" azzal, hogy könnyű nekem, biztos boldog kapcsolatban vagyok... Hát sajnos közöm sincs ilyesmihez :((
De az álmaim még megvannak! :)
válasza:Igen, mások kapcsolatának megfigyeléséből rengeteget lehet tanulni. Nekem is volt módom rá bőven, amint azt már korábban (00:05) leírtam.
Hogy miként fogadtam, az mindig az aktuális lelkiállapotomtól függött. Volt, hogy rettentően irigyeltem másokat, volt, hogy nyugodt, hideg fejjel le tudtam szűrni a konklúziót az ő kudarcaikból.
Továbbra is azt állítom, hogy a szerelemre szüksége van az embernek az egészséges lelki állapot eléréséhez. Az egészséges lelkiállapot által a fizikai képességek is jobbak.
20 éves koromban és előtte én is nagyon racionális voltam ilyen téren, akkor a most leírtaknak ellenkezőjét állítottam. Azóta rá kellett jönnöm, hogy tévedtem és hiányzik a társ, a szerelem.
válasza:"A válasz írója 78%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 15:20"
Látod, én meg boldog vagyok és ez fontosabb SZÁMOMRA az álmodásnál.
A emberek mások, de ez nyilván így jó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!