Jogosan várhatnám el, hogy a párom támogasson?

Szia Kérdező!

Az is fontos tényező, hogy mióta vagytok együtt.

Szerintem egy picit jó lenne helyretenni magadban, hogy mi is a párkapcsolat lényege. Mert, ha úgy közelíted meg akármilyen témát, hogy "jogos elvárás", akkor szerintem rossz mezőn állsz...

Nincs olyan, hogy jogos elvárás, senkinek sem kötelezettsége semmi sem (max ha a bíróság kiperli belőle, de lássuk be ez nem az a helyzet), hanem jó esetben azért teszünk meg valamit, hogy magunknak és a másiknak is örömöt, támaszt, vigasztalást adjunk és kapjunk.

Ebből, ha úgy érzed, hogy te minden tőled telhetőt megteszel és normális vagy, kedves, empatikus, de a barátod egy bunkó tapló, akkor érdemes lehet elgondolkodni, hogy miért vagy még vele egyáltalán?

Ilyenkor vagy eléred, hogy állítson magán, vagy otthagyod...

De másik oldal az, hogy megpróbálod reálisan szemlélni, hogy vajon mennyire vársz el olyan dolgot, ami nem a másik ember felelőssége. És mi az, amit te tudsz adni számára.

A saját történetemet tudom elmondani, amikor olyan pasim volt, akinek szintén lelki problémái voltak. Járt terápiára meg minden, és mindig abban reménykedtem, hogy a helyzet javulni fog. Kisebb-nagyobb kihagyásokkal 4 évig hallgattam a lelki maszlagokat, hogy neki ez a baja, amaz a baja. A kapcsolatunk végig arról szólt, hogy neki mik voltak a problémái aktuálisan. Én teljesen úgy éreztem magam, hogy minden ennek van alárendelődve, és kb mindenre tudott lenni kifogás.

Szóval az, hogy én is számítok, esetleg nekem is van néha problémám, az sose számított. Ez így nem volt egy egyenlő oldalú felállás, a végén már nagyon kimerített a felesleges várakozás abban, hogy majd alakulnak a dolgok, lesz biztos jobb is. A vége szerintem úgy záródott le, hogy neki az volt a baja, hogy én nem értem meg őt. Ami tényleg elég nonszensz, ahhoz képest, hogy mindig én alkalmazkodtam hozzá. Sajnáltam őt, de már örülök, hogy nem arról szól az életem, hogy másnak mi a baja.

Jó esetben tényleg azért van valaki, hogy örüljünk, boldogok legyünk, nem pedig azért, hogy a lelkibiszbaszokat tegyük egymásra. Nyilván vannak hullámvölgyek, meg nehezebb szituációk, amikor tudunk segíteni egymásnak. Folyamatosan ez rémes.

Jogos lenne. Ha az elején ez el lett mondva és ő mégsem támogat akkor ott kell hagyni.

Nem kötelezö egy ilyen embert támogatni de az elején el lehet dönteni hogy akarja-e.